Az idei enyhe tél, az aránylag sok eső, kevés hó és bőséges táplálékbázis miatt az október végén, november elején hozzánk érkező vadlibák zöme megmaradt Hortobágyon. Örültek neki a madarászok, hiszen idén is volt ritkaság bőven, vörösnyakú lúd, kis lilik is akadt a nagy lilik csapatokban, és idén elég sok volt a telelő nyári lúd is a pusztán. Éjszakázni főleg a halastavak nyílt vízfelületeit használták, de az enyhe időjárás miatt inni is tudtak itt napközben. Nagy szükség nem volt ezekre a vízfelületekre, mert a pusztán is volt bőven alkalmas éjszakázó- és ivóhely. Bár az országban december elejétől lehet vadlibára (a vadászható fajokra) vadászni, Hortobágy térségében nem nagyon szólt a puska, a nemzeti park vagyonkezelésében lévő területeken továbbra is fennállt a tilalom, ez pedig kedvezett a libáknak is, hiszen az élelem mellett nyugalomra is találtak. A Hortobágyon telelő libák zömét a nagy lilik adta. Magyarországon tömeges őszi és tavaszi átvonuló, legnagyobb számban az alföldi vizes élőhelyeken, de a Dunántúlon is jelentős számban figyelhető meg.

Nagy lilik: Nyílt tundrai élőhelyeken költ.Fészkét a környéken található növényekből nyílt helyre építi. Évente egyszer költ, fészekalja 4-7 tojásból áll. A kotlási idő 28 nap, a kislibákat a két szülő közösen vezetgeti. A fiatalok 7-8 hetesen válnak röpképessé. A család még ezután is sokáig együtt marad.

Csökkenő létszám

Az elmúlt évszázadban jelentős mértékben csökkent a száma a mértéktelen vadászat, az élőhelyek átalakítása, valamint az éjszakázóhelyek zavarása miatt. Jelenleg stabilizálódott az állomány, Magyarországon is vadászható a faj. Mivel a hozzá nagyon hasonló, világviszonylatban veszélyeztetett kis lilik a nagy csapatokat alkotó nagyobb rokonához csatlakozik vonuláskor, előfordulhat, hogy tévedésből lelövik egy-egy példányát.

Körültekintő vadászat

A vadludak vadászatakor különösen körültekintően kell eljárni, hogy a vegyes csapatokban megjelenő ritka, vagy veszélyeztetett fajok egyedei ne szerepeljenek a terítéken. Táplálékában a fűfélék dominálnak. A nálunk pihenő madarak sok időt töltenek a gabonafélék vetésein és a kukoricatarlókon. Ez a táplálkozási szokása viszont feszültséget generál a gazdálkodók és természetvédők között, amit idén Hortobágyon is lehetett érzékelni. A pusztai csenkeszcsomók mellett szívesen lepik el a libák az őszi vetéseket is, hiszen itt frissen kihajtott, zsenge növényekből lakmározhatnak. November vége felé általában már megjönnek a tartós fagyok, így a ludak általában nem tudnak komoly károkat okozni, de idén gyakorlatilag egyáltalán nem fagyott fel a föld, így a madarak nem csak a friss leveleket csipkedték, hanem a laza, vizes talajból is felszakították a haszonnövényeket. Elvileg van megoldás és törvény e károk enyhítésére, de gyakorlatban nehezen kivitelezhető. A gazdának meg kell kérnie a riasztást, ha megkapja az engedélyt és ez sem segít, akkor kérheti a kára a megtérítését, ehhez viszont bonyolult bizonyítás szükséges.
Konyhás István