Etetem a sast. Hatalmas fiatal tojó, nem is nagyon láttam még ekkorát. Csupasz kezemmel tartom csőréhez a hal belsőséget: májat, szívet, vesét, kopoltyút, ezeket szereti a legjobban. A hatalmas kampós csőrével ugyan le tudná harapni az ujjamat, karmaival meg is tudna ölni, de leheletfinoman veszi el…

Síri csend a Madárparkban. A kapu zárva, mindenki marad otthon. Gyerekzsivaj helyett viszont gyakori a gólya kelepelés, és rétisasok revírvédő hangja is rendszeresen hallatszik. Kevesebb az új beteg, mert nem mennek ki az emberek és nem találják meg a sérülteket, pedig biztosan vannak. Áram ütött…