Olvasónk levele:

Tisztelt doktor úr!

Nagyon kedves kollégája a debreceni állatkórházban ajánlotta, hogy Önt is tájékoztassam a minisztériumnak küldött levelemről. Remélem, hogy bejelentésem segitheti az Önök áldozatos munkáját.

Tisztelettel
K. A.

Tanácsot szeretnék kérni, hogy madárpusztulás ügyben hol lehet bejelentést tenni. Az interneten a nagy terjedelmű ismertetők a nemzeti parkokról, természetvédelmi területekről ilyen adatokat nem tartalmaznak, a ritkán megadott telefonok nem válaszolnak. Gárdonyban a

legutóbbi szúnyogirtást követően feltűnően elhallgattak a madarak. Kertünkben megjelent néhány nagyon legyengült fekete rigó, keresték az ember közellétét. Ma a fényképen látható haldokló példányt találtuk a kertben, kapcsolatot senkivel sem tudtunk létesiteni. Nem szeretnénk, ha a mára teljesen kipusztult fecskéket a különösen kedvelt rigó állomány követné.

Tájékoztatásukat előre köszönöm

K. A.

Állatorvos válaszol:

Tisztelt K. A. Úr!

Köszönöm megkeresését, mint ezzel is foglalkozó, országos hatáskörű, de állami háttér nélkül, önkéntesek munkájával működő madármentő civil szervezet, a Madárkórház Alapítvány képviseletében reagálok levelére. A hivatalos erre a helyi nemzeti park (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és a zöldhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) kellene, hogy legyen. Éppen tegnap válaszoltam egy pestszentlőrinci hasonló bejelentésre, de akkor az egy egyedi esetnek tűnt, ami a kánikulával is magyarázható, de a szúnyogirtással való kapcsolata szinte kizárt. Így, hogy másutt is hasonló és a feketerigókat érintő probléma merült fel, mindenképen laborvizsgálatot igényel. Tehát az elpusztult rigókat még frissen össze kéne gyűjteni, és minél több példányt hűtőtáskában a budapesti Tábornok utcai (Népstadion metró megállóval szemben) Országos Állategészségügyi Intézetbe (NÉBIH ÉTBI Diagnosztikai Igazgatóság) leadni, ahol ilyenkor is van mintaátvétel. A megrendelő legyen a Madárkórház Alapítvány, melyet majd szerdán átküldök nekik, de a megtalálás helyét, az átadó nevét, címét írják rá a leadáskor kitöltendő lapra, és e-mailben küldjék meg nekem is. Az élő betegeket is hűvös, csendes helyre kéne vinni, és etetésükről, tartásukról gondoskodni. Vizet tálkában, ennivalót giliszta, lisztkukac formájában, ha kell a szájukba tömve lehet biztosítani. Gyógykezelésükre állatorvosi közreműködés szükséges. Ez Gárdony közelében a dinnyési madármentő telepen, a “Madárvártán” is lehetséges, vagy inkább az erre hivatalosan kijelölt Fővárosi Állat-és Növénykert elkülönítőjében.

Pár hete hasonló jelenség volt a Dunakanyarban és Budapest dunaparti részein etetőre járó zöldikékre korlátozódóan, szintén szúnyogirtáshoz kapcsolódva. Akkor Trichomonas és egy retrovírus fertőzöttség gyanúja merült fel, melyet szintén az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgált. A permetezőszerre irányuló toxikológiai vizsgálat akkor nem történt. A szúnyorirtó szer piretroid hatóanyagú, mely elvileg a rigókra ártalmatlan, de sose lehet tudni… Ha másért nem, a szúnyog- és más rovarevő madarak táplálékbázisának csökkentése révén kedvezőtlen a madarak számára. A rigók viszont nem kizárólag rovarevők, a zöldikék meg egyáltalán nem. Kéne az ott használt szer pontos neve is!

Levelét és jelen válaszomat másolatban megküldöm a pestszentlőrinci bejelentőnek és a DINPIG részére, és ha hozzájárul, egy e témával foglalkozó a facebook-os listára is. Ez utóbbihoz kérem beleegyező válaszát.

Tisztelettel:

Dr. Déri János

Olvasói válasz:

Kedves Doktor Úr!

Gyors és részletes válasza újabb bizonyitéka annak, hogy áldozatos tevékenységével joggal vivta ki a társadalom jobbik felének nagyrabecsülését. Azért fogalmazok igy, mert az embereknek az állatok irányában mutatott viselkedése nagyban tükrözi embertársaik felé kialakult magatartását és ebben még tekintélyes lemaradásunk észlelhető. A négylábúakkal kapcsolatban még fellelhető némi – a kelleténél sokkal szerényebb – segitőkészség, de a madarak védtelen áldozatai az emberi közönynek, pedig hasznos tevékenységük mellett meghatározó szerepet játszanak környezetünk harmonikusan esztétikus kialakitásában. Csodálatosan jó példákkal találkoztam különböző országokban, amik közül a természetet szivből szerető és védő polgárok szervezetei Angliában és az USA-ban különösen nagy hatást tettek rám. Ereklyeként őrzöm azt a CD-t, amit egy BNV kiállitáson szereztem be Alapitványuktól és a madárhangokat ismertető boritón is az Ön neve szerepel.
Jómagam évtizedek óta az esztendő felét a Velencei tó mellett töltöm és madárkedvelő amatőrként megkülönböztetett aggodalommal kisérem az emberi nemtörődömség sajnálatos következményeit a madár populáció alakulásában. (Parányi kertünkben 27 féle, részben itt fészkelő madarat különböztettem meg, de azonositásuk meglehetős nehézségeket okozott, bár szinvonalas szakkönyvekhez fordultam, viszont az apró részletek időnként megoldhatatlan problémát okoznak a magamfajta járatlannak.) Néhány éve bizonyitottan szúnyogirtás következménye volt egy jelentős madárpusztulás, akkor a kezdeti szemérmetlen tagadás után bebizonyosodott, hogy illegálisan használt szer okozta a tömeges elhullást. Az önkormányzatok jelentős része sajnálatosképpen amatőr ingatlan ügynökségként működik. Ez a jelenség a Velencei tó mentén vészesen csökkentette az élőhelyek számát, egyre több nyaraló, lakóház épül egyenesen a vizre, vitatható épitési engedélyek alapján.  Sukorótól Gárdonyig, Velence községgel az élen,  lassanként összefüggő betonpart alakul ki és csak az ingatlanpiaci válságnak köszönhető, hogy nem sikerült külföldi beruházók martalékául juttatni a tóra telepitett lakótelep megvalósitásának hátborzongató tervét, aminek hatásait (közművesités, közlekedés, légszennyezés) aligha kell különösebben ecsetelni.
Leplezetlen irigységgel szemlélem a máshol még felhőkben rajzó tündéri fecskéket, itt az emberi gonoszság még a vasúti állomáson is leverte fészkeiket, amik pedig azelőtt szinte a vasút természetes tartozékainak számitottak. Az ökológiai egyensúlyt megbonthatják az eddig tájidegennek minősült fajok (hattyú, szarka) megjelenése is. Ami az idei évet illeti, a zöldikék mellett lassanként eltűntek az eddig nagyon gyakori poszáta félék is. A ma elhalálozott kis rigót megőriztem, kérdem véleményét, mivel csak szerdán tudom felvinni az ajánlott intézetbe, ha addig mélyhűtőbe helyezem, használható lesz-e még érdemi vizsgálatra? Egyébként a rövidlátó önkormányzati szemléletre jellemző, hogy a tó természetes, vendégvonzó tulajdonságait nem használják ki a turizmus élénkitésére, pedig a világon nem sok ilyen ornitológiai paradicsom található. A Tisza-tó követendő példa lehetne, ahol védelem mellett pl. ladikos expediciókkal mutatják be és szerettetik meg természeti adottságaikat a jól megválasztott helyi vezetők. Természetesen levelezésünk teljesen nyilvános és boldog leszek, ha példamutató tevékenységét bármi módon támogathatom, népszerűsithetem.

Őszinte tisztelettel

K. A.