A fotó röviddel a kerecsensólyom szabadon engedése előtt készült.
Fotó: Konyhás István

Egy áramütött kerecsensólyom 2011. szeptember 2-án került a Madárkróház Alapítványhoz. Bócsán találta Nagy Róbert, aki el is hozta a Hortobágyi Madárkórházba, pedig soproni otthonától ez eléggé távol esik. Szárnya evezőtollainak és a fiókszárnyának tolltüszőit alkotó szövetei károsodtak, a sebet a madár már ki is kezdte magának, beköpték a legyek is. Félő volt, hogy elhal az egész kéztöve az összes elsőrendű evezővel. Szinte reménytelen volt a felépülés, de a mágneses módszerrel mégis sikerült meggyógyítani!

Hortobágyi Madárpark állatorvosa, Déri János tájékoztatása szerint a kerecsensólyomra a legnagyobb veszélyt az áramütés jelenti, melyet a villanyoszlopok keresztágára szállva szenved el a madár úgy, hogy lábával a fém keresztágon letestel, és szárnyával a dróton zárja az áramkört.

A kerecsensólyom Európában és Ázsiában honos. Előfordulási területe főleg a síkság, ugyanis a madarak mellett egyik kedvenc tápláléka az ürge, mely eredendően síkvidéki, főleg löszös gyepeken él. Az ázsiai állomány egyre fogy, az európai pedig örvendetesen szaporodik - főként a nálunk található. A hazai költő állomány a lelövések és mérgezések miatt még nem is olyan régen a kihalás szélén állt, ma mintegy 200 párra emelkedett. 2000-ben az év madara volt a kerecsensólyom. Eszmei értéke egymillió forint.

“Ha életben marad, az áramkört záró testrészei, így a lába vagy a szárnya, de akár mindkettő elhalhat, és a madár egész életére nyomorék lesz. Ezen ok miatt az állatkerti állatorvosi tanokat dogmatikusan hirdetők szerint a legtöbb áramütött madarat ilyen esetben el kéne altatni, hogy ne szenvedjen. Mi nem altatjuk el egyiket sem, hanem megpróbáljuk megadni a lehetőséget a teljes felgyógyulásra és az életre. Az utóbbi években az általunk kifejlesztett módszerrel a veszélyeztetett végtagok megfelelő pontjait erős mágneses térben kezelve jelentős eredményeket értünk el” – teszi hozzá az állatorvos.

A lábadozás során a kerecsent az egyik nagyröpdében készítették föl a szabadon engedésre, és az ún. elvadító program keretében azt is megtanulta, hogy ne szálljon villanyoszlopra, nehogy újból hasonló baleset érje.

“A villanyoszlopra szállásról leszoktató technika saját találmány, ha a keresztágra, az oszlop tetejére, vagy akár a porceláncsigára ül fel a madár, mindenképpen megrázza az oda szerelt villanypásztor. Egy ilyen alkalom elég lecke arra, hogy soha ne próbálja meg többet. Miután meggyőződtünk róla, hogy már nem száll villanyoszlopra, és tökélestesen repül, sőt a repülő zsákmány elejtésére, és annak megvédésére is képes, húsvét hétfőn 12 órakor szabadon engedtük” – mondta Déri János.

A gyógyult, szabad madárról azóta sem hallottak hírt, de remélhetőleg talált párt és fészket magának, így még időben lerakhatja tojásait.

Forrás: National Geographic

Korábbi cikkünk és videó a kerecsensólyomról ITT