Madárkórház Alapítvány

Madárkórház Alapítvány

A hét madárdala: Barátposzáta

2012. április 03. - Madárkórház

Barátposzáta hím-blog.jpg

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.

Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló.

A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Forrás: Wikipédia

Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is! Megjelenése: mához egy hétre, azaz 2012.04.10.én!

 

Támogassa Adója 1%-ával a Madárkórház Alapítványt!

Adószámunk:

18557899-1-09

Újabb lőtt sérülés

Korábban adtunk hírt egy fejbelőtt nyári lúdról. Ma délelőtt ismét hasonló esethez riasztottak minket. Balmazújvároson egy kertbe esett ez a csóka. Megtalálója szerint megfoghatta valami, de mikor vizsgálatra került sor, megállapíthattuk, hogy lőtt sérülésről van szó. Feltehetőleg légpuskával lőtték fejbe. A golyó áthatolt a koponyán, tisztán kivehető a ki és bemeneti nyílás is.A madár él, életfunkciói működnek. Szédeleg, és mozgáskoordinációs zavarai vannak. Hogy az agyi károsodás mekkora és mekkora esély van a gyógyulásra, az idő kérdése még. Egyenlőre B vitaminos kezelésben részesül.

Ezúton felhívjuk mindenki figyelmét, hogy belterületen senki nem használhatja fegyverét, légpuskáját sem. Továbbá a csóka is védett Magyarországon, eszmei értéke 10.000 Ft. Aki ezt tette, többszörös bűncselekményt követett el. Tavaly hasonló esetünk volt Tiszefüredről, ott egy karvalyt lőttek le.

Kérjük, aki tudomást szerez hasonló tevékenységről, vagy esetről, jelezze felénk a pusztadoktor@t-online.hu-emailcímen, vagy elérhetőségeink bármelyikén, hogy közreműködhessünk a esetleges feljelentés esetén.

A következő képek megrázóak lehetnek, de el kell gondolkodjunk egy "délutáni szórakozás" következményein!

20120331398.jpg

20120331397.jpg

Áramütött egerészölyv

20120331393.jpg

Tegnap este érkezett hozzánk ez az áramütött egerészölyv. Érdekessége, hogy a szokásostól eltérően az áram nem az egyik oldali szárnyon és a másik oldali lábon csattant ki, hanem mind a négy végtagját érintette az égés. Ritka eset. Szerencséjére hamar megtalálták. Még frissnek mutatkoznak a sérülései, így még van remény, hogy nem veszíti el a végtagjait. Áramütéskor mágneses terápiát és lézeres kezelést alkalmazunk, mint ahogyan ő is megkapta még az este folyamán. Fontos tudni, hogy ezek a kezelések akkor érnek valamit, ha az áramütést követően minél hamarabb kézre kerül a madár, és elkezdődhet a kezelés. Ellenkező esetben az égett szövetek, ezzel együtt az érintett végtag elhalásnak indul, ami visszafordíthatatlan.

Reméljük, még időben vagyunk, reménykedünk....

20120330390.jpg

20120330389.jpg

Mi lapul az avarban?

A Dehusz közmunkásai találtak meg egy elütött erdei fülesbaglyot Erdőspusztán.

Erdőspusztán, a Panoráma út mentén találtak rá egy elütött erdei fülesbagolyra március 28-a délelőttjén a Dehusz Nonprofit Kft. közmunkásai. Szemétszedés közben figyeltek fel a madárra, és értesítették a cég központját, ők pedig a Madárkórház Alapítványt.

Galéria: Bagolymentő közmunkások

A telefonon segítséget kérő megtalálók elmondták, valószínűleg eltört a szárnya, mert nagyon furcsán tartja, és csak ugrálni tud, az avarban lapul a fák tövében. A bagoly, ha beszélni tudna, valószínűleg szerencsésnek tartaná magát, mert szürkésbarna tollainak köszönhetően szinte teljesen beleolvad környezetébe, a fán ülő madár akár faágnak is tűnhet, ezért nagyon nehéz észrevenni.

Másik szerencsés tényező, hogy természetszerető emberek segítségével került kézre, a Papp Tibor termelésirányító vezetésével dolgozó kis csapat a madármentők kiérkezéséig őrizte, figyelte a tehetetlen madarat, nem akarták szem elől téveszteni. Az alapítvány önkéntesei a helyszínen megvizsgálták a sérült baglyot, és megerősítették, valóban eltört a jobb szárnya. Valószínűleg egy autó ütötte el a kora hajnali órákban, a baglyoknak ugyanis ez a leggyakoribb sérülése. Az éjszakai vadászokat a sötétben a járművezetők alig veszik észre, a semmiből előtűnő madarak sokszor csapódnak neki a szélvédőnek, és ha a baleset okozója észleli is, mi történt, sokszor nem is feltételezi, hogy áldozata túlélhette az ütközést. A baglyokat azonban alacsony testtömegük megmentheti a súlyosabb sérüléstől, elég könnyűek ahhoz, hogy az autó keltette „menetszél” elsodorja őket, így az ütközés kisebb erejű, mint a nagyobb testű madaraknál. Ezen a részen, mint általában az erdős területeken a 60 km/órás maximális sebesség a megengedett, amit ha betartanának az autóvezetők, elkerülhetők lennének az ütközések, ez a sebesség ugyanis a madarak számára is kiszámítható.

.

Minden balesetnél fontos a sebesült minél gyorsabb ellátása, ezért a baglyot az önkéntesek a hortobágyi madárkórházba szállították, ahol minden eszköz rendelkezésre áll az ellátáshoz, a komolyabb műtétekhez. Nem ez a bagoly volt a tavasz első áldozata, de a „szerencsés” landolás, a jó időben érkezett segítség és a gyors ellátás miatt jó esélyei vannak a gyógyulásra. Ha a törése meggyógyul és megerősödnek a szárnyai, egy számára megfelelő élőhelyen szabadon engedik majd. Ha a törés következtében egyéb idegek, izmok, esetleg a tolltartó tokok is megsérültek, akkor a madárkórház lakója marad, de a tapasztalatok szerint a baglyok, ha idejében ellátják a sebesülésüket, jó arányban gyógyulnak.

Forrás: vagy.hu

U.i.: A nap folyamán a bagoly átesett a műtéten is. Sérülése összetett volt, a felkarcsontján a könyökízülethez közel volt egy nyílt törés, illetve alkarja két helyen tört. Három kirsner-drótot, és egy rögzítőkötést kapott. Bízunk benne, hogy összeforrnak a törések.

A hét madárdala: Őszapó

őszapó-3.jpg

Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal.

Egyes fajai Európában, Ázsiában, Amerika északi vagy középső részén élnek. A Nyugat-Palearktiszban, így hazánkban is mindössze egy faja, az éppen ezért többnyire csak közönségesen őszapónak nevezett északi őszapó (Aegithalos caudatus) költ.

Törzse rövid és zömök. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Igen hosszú, erősen lépcsőzetes farka villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől.

Forrás: Wikipédia

Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is! Megjelenése: mához egy hétre, azaz 2012.04.03.án!

 

Támogassa Adója 1%-ával a Madárkórház Alapítványt!

Adószámunk:

18557899-1-09

süti beállítások módosítása
Mobil