A helyes diagnózis megállapítása az egyik legfontosabb tényező az orvoslásban. A közismert tévésorozat vezető orvosa Dr. Gregory House is erre összpontosít, mielőtt elkezdi a kezelést. Álláspontja szerint minden beteg hazudik, vagy titkol valamit, vagy maga is orvost játszik, vagy csak úgy alapból prekoncepcióval viszonyul betegségéhez, szelektál, mi a fontos, és mi nem a panaszok közül. A Madárkórházba bekerült állatok nem hazudnak, csak épp nem tudják elmondani, mi fáj nekik, hogy érzik magukat. Ezt kizárólag az orvosi szakértelem és rutin tudja eldönteni. Ha sikerül is meggyógyítani a sérülteket, akkor is akad még munka elég. Általában nem lehet azonnal szabadon engedni a törésből, vagy mérgezésből felgyógyult madarat. Nálunk is van rehabilitáció. A tollak hiánya, sérülése miatt meg kell várni, míg vedlik egyet a madár, vagy épp vissza kell nyerni erejét a repüléshez, az ízületeit újra be kell járatni, akár gyógytornával is.

[caption id="attachment_8000" align="aligncenter" width="600"] Fotó: Konyhás István[/caption]

Vannak olyan madarak is, amik már soha nem lehetnek szabadok, nem szárnyalhatnak. A főleg áramütés és csonttörés következtében tartósan sérült madarak a kórházban maradnak, tartjuk őket életük végéig. Nehéz megjósolni, mikor is következik be az utolsó nap, néha még a boncolás sem hoz eredményt. Él a madár hónapokig, akár évekig, már egy kicsit hozzá is nő a gondozók szívéhez, egy reggel aztán holtan találják. Van, amelyik talán soványabbnak tűnik, de van olyan is, amelyik ugyancsak jó kondícióban pusztul el, érthetetlen okból. Ezért is nagyon fontos, hogy minden eszközt és módszert bevessünk a szemrevételezésen, vizsgálaton felül ahhoz, hogy lássuk, hogy érzi magát a madár. Ennek egyik legjobb és legegyszerűbb módja, ha minél több természetes pihenő és búvóhelyet helyezünk el a röpdékbe. Ez vércséknél, gyöngybaglyoknál, uráli bagolynál mesterséges odút, fehér gólyáknál, ölyveknél fészekalapot jelent. Ezek a helyek védelmet nyújtanak a madaraknak az időjárás viszontagságai elől, és biztonságot fajtársaik vagy más, a röpdében található madarakkal szemben.

[caption id="attachment_7999" align="aligncenter" width="600"] Fotó: Konyhás István[/caption]

A fehér gólyák rendszeresen építenek új fészket is földre, ezeket hetente, lassan, centiméterenként emeljük meg, hogy esős időben ne kerüljenek víz alá a tojások vagy a fiókák. A mesterséges fészekalapok elsődleges funkciója a madarak búvóhelyének biztosítása. Ha mégis fészkelésre adják a fejüket a madaraink, akkor viszont nem akadályozzuk meg őket ebben, hiszen ez nagyon jó visszajelzés nekünk, így tudatja a madár, hogy minden rendben van vele, biztonságban érzi magát, jó a kondíciója, egyszóval jók a tartási körülmények. Nem is nagyon lehetne megakadályozni ezeket a madarakat a fészeképítésben, vagy a költésben.

[caption id="attachment_8001" align="aligncenter" width="600"] Fotó: Konyhás István[/caption]

Még az ölyvkertben külön tartott egerészölyvek és pusztai sas is fészket épít és néha még tojást is rak. Ősi ösztön ez, ami olyan biológiai folyamatokat indít meg a madárban, amit a madár épsége miatt sem szabad befolyásolni. Természetesen van valós természetvédelmi haszna is a fogságban fészkelésnek azon túl, hogy visszajelzést kapunk a madarak állapotáról. A fehér gólyákhoz minden évben tudunk adoptálni mentett tojásokat vagy fiókákat és a nálunk kelt madarak is szabadon engedhetők, hiszen a lábhiány nagyon kellemetlen, de szerencsére nem öröklődik.

Konyhás István