November elején a Hajdúnánás és Balmazújváros közötti bekötőúton talált rá egy fiatalember erre a fára fölakadt darura, azonnal a Madárkórházba szállította. Külsérelmi nyom nem volt rajta, de sokkos állapotba került. A daru kifejezetten érzékeny madár, így a nyugalom, a pihentetés volt számára a legmegfelelőbb kezelés. Néhány napos megfigyelésre bent tartottuk a kisröpdében, ahol gólyák és egy másik daru társaságában gyűjtött erőt, majd hamarosan szabadon is engedhettük. Ködös időben gyakran megfigyelhetjük, hogy alacsonyabban szállnak a madarak, így könnyebb tájékozódniuk, így könnyebben előfordul az is, hogy villanyvezetéknek ütköznek, vagy épp egy fának, ahogy ezzel a madárral is történt. Idén rekordszámú daru gyűlt össze ismét a térségben, szakemberek számlálási adatai alapján 160 ezer példány, de a mezőgazdasági területeken, főleg kukorica tarlókon találtak elegendő élelmet, és biztonságos, sekély vízű éjszakázóhely is volt elegendő. A darvakat más madárfajokhoz hasonlóan jellemzően a költőhelyen szokták madárgyűrűvel ellátni. Darvak esetében éppen a stresszérzékenység volt az egyik oka, amiért nemzetközi szinten ez terjedt el, a kifejlett madarak ugyanis néha éppen a megfogás alatt elszenvedett sok miatt pusztultak el. Másik oka az eljárásnak, hogy a gyűrűket akkor helyezik fel a lábukra, amikor még röpképtelenek, de már felnőtt méretűek, így futva (ha néha nehezen is), de be lehet őket cserkészni. A csűd fölé helyezett színesgyűrűt a finnországi költőhelyen gyűrűző madarászoktól kaptuk, a daru adatlapja bekerült egy nemzetközi adatbázisba, így, ha valaki észleli majd, nyomon követhető lesz a további sorsa is. A darvak nagy része már tovább állt Hortobágyról, de néhány kisebb csapat még itt tartózkodik, egyből csatlakozott is hozzájuk.

Veres Hajnalka-Konyhás István

Fotógaléria: