A rejtélyes ölyv

2017. július 11. - Madárkórház

Genetikai vizsgálatok Héra, a hibrid ölyv leszármazásának meghatározására

A Hortobágyi Madárkórházban lassan tíz éve él egy feltehetően ölyvek hibridizációjából született, tartósan sérült madár, Héra. Hibridizáció a természetben akkor valósul meg, ha a két szülőfaj egyedei közül az egyikből nagyon kevés fordul elő az adott élőhelyen, így ezen példányok nagyon kis eséllyel találkoznak egymással, ezért párba állnak a hozzájuk genetikailag elég közel álló, nagyobb egyedszámú fajjal. Héra külső jegyei alapján egerészölyv és pusztai ölyv kereszteződéséből származhat, ez a feltevés indította kutatásunkat. Egerészölyvekkel bizonyára legtöbben már találkoztak, hiszen 15-30 000 költőpárra tehető a hazai állományuk, ezzel szemben a pusztai ölyveké 5-15 pár. Mindkét faj védett madarunk (hasonlóan más hazai ragadozó madarainkhoz), az egerészölyvek eszmei értéke 25 000 Ft, míg a pusztai ölyveké 100 000 Ft.
A korábban leírt hibridizációs esetek azt mutatják, hogy a két faj párba állása során a tojó egyed egy idősebb egerészölyv, mely valamilyen okból nem talált párt fajtársai közül, míg a hím egy első éves pusztai ölyv, aki a kis egyedsűrűség miatt nem találkozott fajtársaival. Feltételezésünk alátámasztására, mely szerint Héra e két ölyvfaj hibridje, vér-, illetve tollmintákat gyűjtöttünk a madárkórházban, melyekből a kinyert DNS-t az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési és Genetikai Osztályának laboratóriumában vizsgáltuk témavezetőmmel, Dr. Zenke Petrával.
A mitokondriális DNS (mt DNS) a mitokondriumokban (energiatermelő sejtalkotó) elhelyezkedő gyűrű alakú DNS. Csak anyai ágon öröklődik, ezt a petesejt citoplazmája tartalmazza. A citokróm-oxidáz 1 enzim (CO1) mitokondriális genomban kódolt génjének egy DNS-szakasza állatfajonként eltér, de az állatfajon belül kis variabilitást mutat, ez az alapja a „DNS-barcoding” módszernek, melyet az egyes állatfajok elkülönítésére használnak. Ezzel a módszerrel igazán sok új fajt írtak le a kutatók, ugyanis alkalmas azon állatfajok elkülönítésére, melyeket eddig kinézetük alapján egy fajnak véltünk. Mi is ezt a módszert választottuk, mely az adott élőlény anyai vonalának igazolására képes.
Héra ezen DNS-szakaszát a Madárkórházban gyűjtött egerészölyvek mintáival hasonlítottuk össze, valamint külföldi adatokkal is, melyeket génbankok tárolnak. Pusztai ölyvre vonatkozó ilyen adatokkal sajnos nem rendelkeztünk, hiszen saját mintát gyűjteni nem volt lehetőségünk (a kevés hazai egyed miatt), valamint génbankban sem találtunk erre a fajra vonatkozó szekvenciákat, így jövőbeli kutatásaink egyik tárgyát képezi, hogy a génbanki adatokat gazdagítsuk ezekkel a hiányzó információkkal.
Összehasonlítva a Héra mintájából kapott eredményeinket az egerészölyvekre jellemző DNS-mintázattal, a nagyfokú hasonlóság miatt igazoltnak tekintjük azt a feltételezést, miszerint a hibrid madár anyai ágon egerészölyvtől származik.
Az apai vonal meghatározására (legalábbis faji szinten) jelenleg is folynak sejtmagi DNS vizsgálatok, így reméljük, az erre vonatkozó információkkal is hamarosan jelentkezhetünk.