Madárkórház Alapítvány
Osztálykirándulás
Ez évben is szeretettel várjuk a kiránduló osztályokat a Hortobágyi Madárparkban.
Hortobágy községben, a Kilenclyukú híd szomszédságában kellemes kikapcsolódást és hasznos ismereteket nyújt a Madárpark. A látogató megismerheti a Madárkórház Alapítvány munkáját, végigkövetve a madármentés lépéseit a terepi elsősegélynyújtástól a kórházi ápoláson át szabadon bocsátásig
A több, mint egy hektáros területen természetes növényzetével, tájjellegű pásztorépítészeti elemeivel a puszta természeti környezetének hangulatát adja át, tórendszerrel, szigetekkel, hidakkal, látogatható röpdékkel, és a gyerekek számára játszótérrel, ahol minden játék ötletes, egyedi iparművészeti alkotás.
Látogatóházában csoportok fogadására alkalmas előadóterem, természetfilm DVD tár, a négy évszak élővilágát és a madarat fenyegető veszélyeket bemutató Madármentő kiállítás és Látványkórház várja a látogatókat. Itt üvegfolyosón áthaladva egyedülálló módon, közvetlen közelről, természetes viselkedésük közben láthatók a kezelt , gyógyuló madarak, és akár a műtőbe is betekintést nyerhet a látogató anélkül, hogy zavarná a betegeket, vagy munkát. .
Új programunk a solymászbemutató, mely minden iskolai csoportnak ingyenes.
Nyitva tartás minden nap 9-19 óráig, belépőjegy: felnőtt 1000.-Ft, gyermek és nyugdíjas: 800.-Ft, csoportos 20 fő fölött 600.-Ft/fő. Csoportoknak az idegenvezetés ingyenes, bejelentkezni a 0652/369-181-es telefonszámon tudnak.
Hadd emeljük ki saját, Hortobágyon eddig hiánypótló, olcsó táborozásra is alkalmas ifjúsági szállásunkat a Madárparkon belül, a Madárfészekben. Szálláshelyünkön 24 főt tudunk elhelyezni, külön fiú-lány szekcióban, emeletes ágyakban. Étkészlettel, gáztűzhellyel ellátott konyhával, étkezővel, a kertben tűzrakási és bográcsozási lehetőséggel. A tanárok, kísérők számára pedig újonnan épült szálláshelyünkön, a sasfészekben pedig további 6-fő elszállásolására van lehetőség.
További információval, ajánlattal az alábbi elérhetőségeken állunk rendelkezésükre:
0652/369-181
Tovább:
Szálláshelyünk - Osztálykirándulás - Bográcsételek - Daruvonulás
Szálláshelyünk
Madárfészek
A Hortobágyi Madárpark egész évben szálláshellyel várja kedves vendégeit. Ifjúsági szálláshelye 28 főig befogadóképes csoportoknak, családoknak, pároknak egyaránt. A település legolcsóbb szálláshelyeként kedvelt állomása madarászoknak, vadászoknak, táborozóknak és azoknak, akik egyszerűen csak szeretnek kirándulni. A Madárfészek a Kilenclyukú hídtól nem messze, a Madárparkban egy szép, csendes és nyugodt környezetben helyezkedik el. Udvara alkalmas esti bográcsolásokra és társas összejövetelekre is. Extra szolgáltatásként igény szerint szervezünk táborozásokat és túrákat is.
Ajánlataink:
Egyénileg: 3500 Ft/fő/éj
10 fő felett: 1500 Ft/fő/éj
Családi kedvezmény: 2500 Ft/fő/éj
Minden vendégünknek ingyenes belépőt biztosítunk a Madárparkba!
Csoportok számára igény szerint bográcsételek is rendelhetőek!
Elérhetőségek:
Név: Madárkórház Alapítvány
Cím: 4071, Hortobágy Petőfi tér 6
Tel.: +36/52 369-181
Mobil: +3630/9435-494
e-mail: pusztadoktor@t-online.hu
web: www.madarpark.hu
Tovább:
Szálláshelyünk - Osztálykirándulás - Bográcsételek - Daruvonulás
Felkészítés a szabad életre
A Madárparkba bekerült és a kezdeti nehézségeken, műtéten, vizsgálaton átesett madarak gondozása is legalább olyan fontos feladat, mint például egy beavatkozás sikeres végrehajtása. A lábadozó egyedek komfortos elhelyezéséről a benti, fűthető kórtermek gondoskodnak. Minden bekerülő faj esetében a legfontosabb a faj táplálékához legközelebb álló étrend kialakítása. Ez nem mindig sikerül, mert például egy darázsölyv méhekből, darazsakból álló táplálékát nehéz, szinte lehetetlen előteremteni, így a madaraknak is alkalmazkodniuk kell a kórház nyújtotta lehetőségekhez. A ragadozó madarak, gólyák táplálékát friss hús, illetve hal biztosítja, melyet a gyengélkedő egyedek naponta többször, több, kisebb adagban kapnak meg. A további gyógykezelést igénylő egyedek speciális étrendjéről szakértő állatorvos gondoskodik. Előírja az alkalmazott vitaminkészítmények, takarmány kiegészítők adagolási rendjét és módját, az etetés gyakoriságát.
A sérülésből sikeresen felépült madarak esetében, egy utolsó vizsgálatot követően megkezdődik az elvadítás, a szabad életre történő felkészítés folyamata.
Az elvadítás gyakorlata
Az egészséges madár elsőként egyre nagyobb helyiségekben gyakorolja a repülést. Ennek célja, hogy megtanulja a zárt térben repülést, hogy később a rácsos falú röpdébe kerülve magának sérülést ne okozzon. A következő állomás a 25 méter átmérőjű, ún. „túlélő” röpde, ahol egy villanypásztorral ellátott villanyoszlop imitáció segítségével a madár megtanulja az elektromos vezetékek elkerülését, valamint a beilleszkedést.
A szabad természetben való boldogulás egyik feltétele a zsákmány megszerzése. Azonban a zsákmányolás nem elég, azt meg is kell tartani, megvédeni, és nem utolsó sorban önállóan el kell tudni fogyasztani. Ez utóbbi leginkább a hosszú lábadozási idejű, sokáig emberek között élő madaraknál jelent problémát, akik a táplálékot mindig az ember jelenlétével kötik össze és várják, hogy az ismerős ember kezéből kapják meg a napi adagot.
A túlélés másik feltétele a bekerülő madár fajtársainak illetve más madárfajok jelenlétének megfelelő kezelése, az együttélés elsajátítása. A röpdében a gyógyult madarat olyan fajokkal tartják együtt, amelyek számukra konkurenciát, vagy a természetben rájuk nézve veszélyt jelentenek (pl. egerészölyv, fehér gólya, rétisas). A madárnak meg kell tanulnia, hogy ki, hol áll a ranglétrán és ezen a listán magát is el kell tudnia helyezni. Tudnia kell, hogy mikor lehet a táplálékért harcolni, egy másiktól elcsenni, illetve, mikor kell átengedni azt egy erősebb fajnak, annak érdekében, hogy magának ne essen bántódása. A természetben mind a táplálkozó, mind a fészkelő, pihenő helyekért meg kell küzdeni. Ennek elsajátítását segíti, hogy a röpdében egy adott területre több madár jut, mint a természetben. Így, mivel a madarak egymással gyakrabban érintkeznek, több a konfliktus is, gyorsabban megy végbe a tanulási folyamat.
A domináns egyedeket kiválogatjuk és ők átkerülnek az 50 méter átmérőjű nagy röpdébe, az elvadítási folyamat következő fázisának színterére. Itt a bekerülő madárnak újra be kell illeszkednie egy általa ismeretlen közösségbe, újra ki kell harcolnia a másik röpdében korábban elért helyét, újabb konfliktusokat, újabb helyzeteket kell megoldania úgy, hogy az számára az adott szituációban a legnagyobb előnnyel és legtöbb haszonnal járjon. Újabb tanulnivaló a madár számára, hogy az embert zavaró tényezőként kezelje. Most már az ember nem csak az érkező élelmet jelenti, mivel a látogatók a kilátót használva korlátozott számban beléphetnek a röpdébe, és ott jelenlétükkel a madaraknak állandó zavarást jelentenek. Ez azért fontos, mert a természetben nem minden ember közelít jó szándékkal a madarakhoz, ezért egy, az emberekkel barátságosan viselkedő, irántuk bizalommal lévő madár önmagára és az emberekre is veszélyes. Meg kell tanulnia, hogy táplálékát önállóan szerezze meg, ne számítson az ember segítségére, alakuljon ki benne az emberek iránti bizalmatlanság és tartson biztonságos távolságot tőlük.
Forrás: Egrer Anna
További módszereink:
Áramütések kezelése - Csontsebészet - Mérgezések gyógykezelése - Áramütés megelőzése
Áramütések kezelése
A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája. Hazánk legnagyobb összefüggő védett területe, miután 1973-ban itt alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, melynek jelenlegi területe 82 ezer hektár. Az alapítás óta egyre szaporodó, hatalmas nyílt terülteket átszelő, gyakorlatilag kettévágó elektromos vezetékek rengeteg madár sérülését, illetve elhullását okozzák, mind a Hortobágyon, mind az ország más területein.
Az állat beszállításakor itt különösen fontos a megtalálás helye, mivel a villanyoszlop, vagy vezeték alatt talált madár szinte biztosan áramütött. Az áramütés foka különböző lehet: gyakran a madár rögtön elpusztul, de van, amikor az áramütés nem ennyire súlyos, és a madár, pár óráig tartó sokkhatás elmúltával elrepül. Azonban az utóbbi esetben sem mindig ússzák meg következmények nélkül a kellemetlen találkozást. Ilyenkor az áramkört záró végtagok (szárny és láb) lassan elhalnak, így először csak több pihenőre kényszerülnek, később pedig teljesen röpképtelenek lesznek. Fontos, hogy a madár az esetet követően mikor kerül szakértő szemek elé, illetve kezek közé, mert az elhalás stádiumától függően a tünetek is különbözőek lehetnek. Mivel az elhalás fokozatosan megy végbe, eleinte csak az figyelhető meg, hogy egyik szárnyukat lógatják, vagy egyik lábukat többet pihentetik, mint a másikat, illetve az egyik lábuk melegebb vagy hidegebb lehet. Mivel az elhalás folyamán a szövetekkel együtt az érzőidegek is elsorvadnak, a madarak az érzéketlen végtagot piszkálják, a rajta lévő tollat kitépkedik, a bőrt lecsipegetik. Ezt egészen addig teszik, míg a végtagon (legyen az láb vagy szárny) nyílt seb nem keletkezik, amely már könnyű célpont a legyeknek, valamint azok lárváinak, melyek két-három nap alatt felemésztik, elfogyasztják a lágy szöveteket. Amennyiben ez nem következik be, a madár saját magának csipegeti le sérült végtagját, amely ezek után üszkösödik, mumifikálódik és
magától leesik.
A Madárkórházba bekerült, áramütött egyedeknél éppen ezt a végkifejletet próbáljuk megakadályozni, illetve a folyamatot lassítani, a madár szenvedését csökkenteni. A végtag megmentésére akkor van a legnagyobb esély, amikor az áramütést követő egy-két napban annak külső jelei, tünetei még nincsenek. Ilyenkor a kórházba kerülést követően a végtag naponta többszöri, Betadine vagy kálium jodid tartalmú kenőccsel
történő bedörzsölése segíthet a vér áramlását fenntartani, serkenteni.
A bekerülést követően
fontos a madár ösztönös végtagcsipkedésének megakadályozása, mely érdekében védőkötést alkalmazása elengedhetetlen, melyet leukoplaszttal kell lefedni.
A Madárkórházban az áramütéses esetekben évek óta sikeresen alkalmazzuk a Magnapress M nevű készüléket, mely egy emberek számára készült – de az állatgyógyászatban is eredményes – orvostechnikai készülék. Az eszköz két 5000 gaussos északi pólusú irányított mágnesből áll. A sérült végtagot (védőkötésben) naponta többször, kb. 5 percig a két mágnes nyaláb közé helyezve végezzük a kezelést. Hatására a végtagban lévő hajszálerekben a vörösvértestek szétválnak, fokozódik a vér áramlása, a vérkeringés.
Legtöbbször azonban mire rálelnek egy áramütést szenvedett madárra végtagjai már sebesek, nyüvekkel fertőzöttek, az elhalás már előrehaladott állapotban van. Ilyenkor a szárny vagy a láb megmentése már reménytelen. Mivel a cél minden esetben a madár szabad természetbe történő visszaengedése fontos először mindig a végtag megmentésén fáradozni és csak legvégső esetben az amputálás mellett dönteni. Azokban az esetekben, mikor már látszik, hogy a végtag nem marad meg, annak eltávolítása a legjobb megoldás. Ezzel megelőzhető a további fertőződés, a madár szenvedése. Az ilyen sorsa jutott egyedek a Madárpark lakóinak körét gazdagítják, szelíddé, emberrel barátságosan viselkedővé neveljük őket, bemutatókon, előadásokon vesznek részt, a szerencsésebbek pedig művégtagot is kapnak. Továbbszaporításukkal pedig egészséges utódokat adhatunk vissza a természetnek.
Forrás: Egrer Anna
További módszereink: