Olvasónk levele:

Tisztelettel azt szeretném kérdezni önöktől hogy a több éve rendszeresen etetett cinkéim, akik néha tízes csapatokban naponta többször is fel kerestek az idén mutatóba is ritkán láttam. Lehetséges e, hogy az elszaporodott szarkák miatt csökkent ennyire a létszámuk. Rigó fészket már láttam hogy rabolták ki a szarkák. Régen mint dúvadat ritkították, de most már nem normális a létszámuk. Négyen-hatan bandáznák a kertbe, és szemtelenek mint a piaci légy. Tisztelettel: B. R.

Állatorvos válaszol:

Tisztelt B. D. Úr!

A cinegék valóban megfogyatkoztak, de nem mindenhol. A városokba beköltöző szarkák és dolmányos varjak főleg az apróbb madarak tojásait, fiókáit fogyasztják, ezért pl a rigók tényleg e miatt lehetnek kevesebben. De a cinegék odúban fészkelnek, a szarkák ott nem férnek hozzájuk. Az onnan kirepülő anyányi fiatalok már viszonylag jól repülnek, ezért a szarkák szerintem már nem tudnak nagy kárt tenni az állományukban. Viszont éppen az etetésnek köszönhetően, ami nyáron felesleges, de az itató akkor is jó, olyan koncentráltan fordulnak elő az etetőknél, akár százas nagyságrendben is, ami fertőző betegségek gyors, akár járványszerű terjedéséhez vezethet. Az elmúlt év folyamán több képet küldtek nekem a madárbarátok cinegékről, melyek súlyos himlős hólyagokkal, pörkökkel a szemük, szájuk környékén nyilván nem tudtak megfelelően táplálkozni. A baromfihimlő változata a kanárihimlő, fajcsoport specifikus vírus okozta betegség, melyet főleg szúnyogok terjesztenek a vér útján egyik állatból a másikba. Míg a természetben nem gyűlik össze akkora madársereg, mint egy nyári itatónál-etetőnél, a szúnyogok által cinegéről-cinegére történő vírusátvitelre ott kisebb az esély. Cinegékből helyenként más vírus okozta betegségeket is kimutattak. Zöldikéknél tömeges elhullással is járó, egy egysejtű élősködő, Trichomonas okozta szájnyálkahártya gyulladást figyeltek meg ugyancsak etetőnél a Budapest környékén és a Dunakanyarban. De rigók tömeges pusztulását is jelezték Budapestről, gyümölcsfák permetezése után, ami nyilván mérgezéses történet. A városok, vízparti üdülőhelyek környékén a szúnyogirtó permetezés, bár az alkalmazott piretroid hatóanyagú szer (ha tényleg azt használták és nem valami mást) ártalmatlan a madarakra, viszont nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden ízeltlábúra. Így nemcsak a főleg szúnyogokból táplálkozó fecskéknek, hanem más rovarevőknek, így a cinegéknek is megfogyatkozik a tápláléka, és elköltöznek arról a vidékről. Szóval nemcsak a szarkák, hanem többek között ezek a tényezők is befolyásolják madaraink állománynagyságát és eloszlását. De ilyen még az időjárás is: a téli etetőnél korábban azért is voltak kevesebben, mert két hete még enyhe, tavaszi időjárás miatt a természetben is megtalálták táplálékukat. A hirtelen beköszöntő késői tél lehet, hogy készületlenül érte őket, és nem fedezték még fel az etetőt.

Tiszteletel: Dr. Déri János  

Létesítményünkben összesen tizenegy gyöngybagoly (Tyto alba) él, közülük kilenc tartósan sérült, sajnos örökre a lakóink maradnak. Közülük kettő, a mozgásban kevésbé korlátozott, de az elengedésre alkalmatlan madarat három évvel ezelőtt sikeresen párba állítottunk, akik minden évben három fészekaljat próbálnak gondozni, több-kevesebb sikerrel. Eddig csak két alkalommal sikerült életképes fiókákat nevelniük, de azokat is kizárólag az utolsó, harmadik fészekaljból. Tapasztalatainkból arra következtettünk, hogy az első költésük mindenképpen kudarcra van ítélve, köszönhetően a hideg időjárásnak és a természetes körülményekhez viszonyítva jelentős zavarásnak –utóbbi alatt a mesterséges táplálást, az emberek közelségét és más kórházi madarak jelenlétét értjük-. Elhatároztuk, hogy az esetleges tojásokat keltetőgép segítségével kikeltetjük, majd a fiókákat mesterséges táplálással felnevelve segítünk tartósan sérült gyöngybaglyainknak a sikeres szaporodásban.

A tavalyi év során két kisbaglyot már fölneveltek a szüleik, őket jelenleg is a kórházban tartjuk, mivel a gyöngybagoly éves szaporulatának döntő többsége elpusztul az első tél folyamán. Számítottunk rá, hogy honi védenceink az emberi etetés, a biztos táplálékforrás és a védett környezet miatt jóval kisebb eséllyel vágnának neki az önálló életnek, ezért a kedvező időjárás és a biztos táplálékforrás megléte esetén engedjük csak őket szabadon. Szerencsére tavasszal nagy hasznukat fogjuk venni az új szaporulat nevelésében. Ezalatt azt értjük, hogy a fiatalabb korosztály tagjai röpképességük elérése után tőlük tanulhatnak vadászni, gyöngybagoly módjára viselkedni és elvadulni addigi emberi mostohaszüleiktől.

Tegnapelőtt öt tojást találtunk a bagolypárunk alatt, amiket terveink szerint keltetőgépbe helyeztünk. Azóta az embriók gyönyörűen fejlődnek, a legfiatalabb tojásban megtaláláskor még csak a csírakorong látszódott halványan, mostanra viszont szépen kirajzolódik a kisbagoly az érhálóval egyetemben. Reményeink szerint három héten belül kikel az első fióka, majd körülbelül három napos különbséggel követik őt a testvérei is. Az elcsúszás azért figyelhető meg a madarak egy részénél, de leginkább a ragadozóknál, mert a tojó akár már az első tojás lerakása után hozzákezd a kotláshoz, majd fajonként eltérő időközönként a következnek a többiek. Ez a gyöngybagolynál értelemszerűen körülbelül három nap.

A gyöngybagoly hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke százezer forint. Állományát ezer párra becsülik, de ez az adat igen csalóka lehet, mivel különösen rejtett életet él és a nagyon zord telek jelentősen csökkenthetik számukat. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal több gyöngybagoly élt hazánkban. Ez annak tudható be, hogy a külterjes mezőgazdaság kedvezőbb életfeltételeket nyújtott számukra. A mára nem használt gazdasági épületek állapota túlságosan leromlott, a templomtornyokat, leginkább a parlagi galambok károkozása miatt lezárták, ezzel drasztikusan lecsökkentve bagolyfajunk fészkelési lehetőségeit. Sajnos egyre inkább gondot okoz a terjedőben lévő nyest, ami az urbánus fészkelő helyeken a fészekaljak elpusztításával és a madarak zavarásával hiúsítja meg a sikeres költést.

Bízunk benne, hogy a tojásokból kikelő madaraink hozzájárulhatnak ennek a páratlanul szép madárfajnak a hazai megmentéséhez.

Kiss Balázs

Az RTL-Klub esti híradójának adása a tojásokról:

  Faj: Karvaly Sorszám: 2348 Bekerülés oka: feltehetőleg agyrázkódást kapott, valamint tüdeje bevizesedett Megtalálás helye: Hajdúböszörmény Bekerült: 2014.02.04 Kezelés:infúzió, flurosemid Hajdúböszörményből érkezett az alábbi karvaly. Valószínűleg egy ablaknak repülhetett, agyrázkódásos tüneteket mutat.  

Az RTL-klub ma esti híradójának adása kórházunkból:

Képek a karvaly kezeléséről:

Faj: Fehér gólya Sorszám: 2345 Bekerülés oka: Jobb felkarcsont nyílt törése Megtalálás helye: Malomházi Vadaspark Bekerült: 2014.01.31 Kezelés:Amoxicillin, infúzió, rögzítőkötés, majd műtét A gólyát a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai hozták ma reggel hozzánk. A Malomházi Vadaspark területén találták, valamibe beleakadhatott a szárnya, melynek következtében a felkarcsont eltört. Eredetileg a fél szeme is hiányzik, tehát tartósan sérült. A sérült területet lefertőtlenítettük, szárnyát rögzítettük úgy hogy műtétig a kilógó csontvéget nedvesen tartsuk. A műtétet várhatóan este elvégezzük.

  Faj: Vetési varjú Sorszám: 2346 Bekerülés oka: Jobb szárnyon az ujjak töröttek Megtalálás helye: Karcag Bekerült: 2014.01.31 Kezelés:Amoxicillin, azonnali műtét, rögzítőkötés Tegnapelőtt kaptuk a bejelentést, hogy Karcagon egy vetési varjút találtak. Kollégánk Tiszafüreden vette át a madarat. Jobb szárnyán az ujjak voltak eltörve. A sérülés nyílt volt, még az este folyamán műtétre került sor. Remélhetőleg helyre jön.