Létesítményünkben összesen tizenegy gyöngybagoly (Tyto alba) él, közülük kilenc tartósan sérült, sajnos örökre a lakóink maradnak. Közülük kettő, a mozgásban kevésbé korlátozott, de az elengedésre alkalmatlan madarat három évvel ezelőtt sikeresen párba állítottunk, akik minden évben három fészekaljat próbálnak gondozni, több-kevesebb sikerrel. Eddig csak két alkalommal sikerült életképes fiókákat nevelniük, de azokat is kizárólag az utolsó, harmadik fészekaljból. Tapasztalatainkból arra következtettünk, hogy az első költésük mindenképpen kudarcra van ítélve, köszönhetően a hideg időjárásnak és a természetes körülményekhez viszonyítva jelentős zavarásnak –utóbbi alatt a mesterséges táplálást, az emberek közelségét és más kórházi madarak jelenlétét értjük-. Elhatároztuk, hogy az esetleges tojásokat keltetőgép segítségével kikeltetjük, majd a fiókákat mesterséges táplálással felnevelve segítünk tartósan sérült gyöngybaglyainknak a sikeres szaporodásban.

A tavalyi év során két kisbaglyot már fölneveltek a szüleik, őket jelenleg is a kórházban tartjuk, mivel a gyöngybagoly éves szaporulatának döntő többsége elpusztul az első tél folyamán. Számítottunk rá, hogy honi védenceink az emberi etetés, a biztos táplálékforrás és a védett környezet miatt jóval kisebb eséllyel vágnának neki az önálló életnek, ezért a kedvező időjárás és a biztos táplálékforrás megléte esetén engedjük csak őket szabadon. Szerencsére tavasszal nagy hasznukat fogjuk venni az új szaporulat nevelésében. Ezalatt azt értjük, hogy a fiatalabb korosztály tagjai röpképességük elérése után tőlük tanulhatnak vadászni, gyöngybagoly módjára viselkedni és elvadulni addigi emberi mostohaszüleiktől.

Tegnapelőtt öt tojást találtunk a bagolypárunk alatt, amiket terveink szerint keltetőgépbe helyeztünk. Azóta az embriók gyönyörűen fejlődnek, a legfiatalabb tojásban megtaláláskor még csak a csírakorong látszódott halványan, mostanra viszont szépen kirajzolódik a kisbagoly az érhálóval egyetemben. Reményeink szerint három héten belül kikel az első fióka, majd körülbelül három napos különbséggel követik őt a testvérei is. Az elcsúszás azért figyelhető meg a madarak egy részénél, de leginkább a ragadozóknál, mert a tojó akár már az első tojás lerakása után hozzákezd a kotláshoz, majd fajonként eltérő időközönként a következnek a többiek. Ez a gyöngybagolynál értelemszerűen körülbelül három nap.

A gyöngybagoly hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke százezer forint. Állományát ezer párra becsülik, de ez az adat igen csalóka lehet, mivel különösen rejtett életet él és a nagyon zord telek jelentősen csökkenthetik számukat. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal több gyöngybagoly élt hazánkban. Ez annak tudható be, hogy a külterjes mezőgazdaság kedvezőbb életfeltételeket nyújtott számukra. A mára nem használt gazdasági épületek állapota túlságosan leromlott, a templomtornyokat, leginkább a parlagi galambok károkozása miatt lezárták, ezzel drasztikusan lecsökkentve bagolyfajunk fészkelési lehetőségeit. Sajnos egyre inkább gondot okoz a terjedőben lévő nyest, ami az urbánus fészkelő helyeken a fészekaljak elpusztításával és a madarak zavarásával hiúsítja meg a sikeres költést.

Bízunk benne, hogy a tojásokból kikelő madaraink hozzájárulhatnak ennek a páratlanul szép madárfajnak a hazai megmentéséhez.

Kiss Balázs

Az RTL-Klub esti híradójának adása a tojásokról: