A hortobágyi Madárkórházba az utóbbi hetekben-napokban több egerészölyv érkezett. Ahogy az idő hidegre fordult és leesett a hó, a sérült, de még magát valahogyan tartani tudó ragadozók is legyengültek: Hagyták magukat megfogni. Áramütött, elütött és mérgezett ölyveket találtak az utak mentén a jószándékú emberek és behozták a kórházba. Az egyiknek olyan régi, nyílt szárnytörése volt, mely magától ugyan nem forrt össze, de a külvilágra került csontvég fölött a bőr összenőtt. Az izmok megrövidülve egymás mellé rögzítették a csontvégeket. Így repülni nem igen tudott, de gyalog pockokat-egereket fogni igen. Ezért a kondícióját is meg tudta egy ideig tartani. Bekerüléskor viszont már legyengült. Egy a szárnyát mozgás képtelenné tevő rögzítőkötéssel akadályoztuk meg, hogy a csontok a bőrt kiszúrva újra a külvilágra kerüljenek. A korrekciós műtétet pár napos kondíció javítás után fogjuk végezni.

A mérgezett ölyvek biztos halált okozó szándékos mérgezés áldozatai lettek volna, ha nem kerülnek időben a kórházba. Az életmentő ellenszer beadása sokszor másodperceken is múlik, hiszen a főleg kóbor kutyákra, rókákra, varjakra irányuló szándékos mérgezések során biztosan és gyorsan ölő, erős mérgeket használnak. Ha időben megkapják az ellenszert, percek alatt jobban lesznek. Három mérgezésből mentett ölyvet a látványkórház kórtermeiből a szabad téri nagyröpdébe helyeztünk át, ahol megvárják a tavaszt, mert a táplálékban szegény téli időszakban nem szerencsés őket szabadon engedni.

Három áramütött ölyvet viszont a kinti röpdéből a kórterembe hoztunk be, mert a repülni nem tudó, az áramütés miatt csonkolt szárnyú – és lábú ölyvek a hó elől nem tudnak magasabb helyre felgallyazni és átnedvesedne, megfáznak.

Egész évben az egész országból bekerülő, mintegy 4-600 mentett madarat fogad a kórház, melyet állami támogatás híján teljes egészében a Madárkórház Alapítványnak felajánlott adó 1 %-ból és adományokból tudunk fenntartani.

Dr. Déri János