Csak akkor írogatok, ha nagyon kell. Mert nem érünk rá. Senki. Mindenki etet, kezel, madarat ment, takarmányért megy, telefont intéz, takarít, látogatókkal foglalkozik, dolgozik, éjjel 2-ig. Múlt hónapban még megosztottam a telefonomról néhányszor egy-egy képet a beérkezett dobozok tömegéről, melyekben kezelésre váró beteg madarak voltak, de már erre sincs idő. Se lefényképezni, se megosztani, mert az is elég volt, de most sokkal több van, és nincs idő mással foglalkozni, csak velük. E-mailekre sem válaszolunk, talán másnaponta olvassa valaki. Messenger üzentre is alig. Dolgozunk, mint a gépek, reggeltől éjszakáig, a munkatársak, az önkéntesek, a táborozók, mindenki. Emberfeletti a munka. Nincs szabadidő, se szombat, se vasárnap, szabadság majd ősszel-télen. Addig senki sehova.
Próbáltunk felvenni új munkaerőt. Jelentkeztek sokan, többet behívtunk, néhányat ki is választottunk. Az első próbanap után megszöktek. Nem erre gondoltak, vagyis erre azért nem gondoltak. De volt aki meggondolta magát és visszajött, egy meg itt maradt, így már kettővel többen vagyunk, és még várunk augusztustól egy munkatársat. Ha többen vagyunk, nem kell mindenkinek 12 órázni, és szabadnap is kiadható. Állatorvosunk is lett! 3 éve hirdetjük, korábban az egyetemi hallgató önkénteseinket, gyakornokainkat kértem fel, de inkább külföldre mentek. Jól tették, én is ezt tettem annak idején, csak korlátozott lehetőségekkel. Tanuljanak, szerezzek tapasztalatokat, pénzt is, amivel elindulnak, ha visszajönnek. Dr. Máté Lilla bejárta a világot, visszajött és itt van. Már második hete dolgozik és nagyon jól dolgozik, és nem szökött meg. Németh Ádám első éves állatorvos hallgatóval fáradhatatlanul kezelik a madarakat éjszakába nyúlóan. Köszönjük és sok sikert nekik! A többieknek is, akik kitartanak, hétről hétre, évről évere, akik visszajárnak, és akik vissza fognak járni.
Ezeket le kellet írjam, és még a gólyás cikket is, mert hó vége közeleg, és a pusztadoktor magazint várják az olvasók. De most este fél tízkor még megyek vissza a műtőbe, mert van még egy felkar törött vércse, egy comb törött feketerigó, és Lehoczky Krisztián mindjárt itt lesz egy nyílt lábszár törött gólyával. Tegnap is hozott egyet, éjszakai műszakra. Ma már volt itt kétszer. Ilyen ez az időszak, ha kirepülnek a gólyák, sokszor a lábuk törik, és a műtét nem halasztható másnapra. Erről szól a következő cikk.
Azokat a gólyákat hívjuk így melyeknek a lábát kell műteni. Amelyiknek a szárnyát, az szárnyas, és van csőrös, szemes is. Lábasból van a legtöbb, és ők a legproblémásabbak is. Róluk lesz most szó.
Ezekben a napokban repülnek ki a kisgólyák. Július második hetétől augusztus közepéig. Többnyire maguktól hagyják el a fészket, de alkalmanként a vihar is segít nekik. Eddig ez utóbbi a Medárd ellenére sem okozott rendszeres problémát, mert a kisgólya, amíg nem nőttek ki repülésben fontos evező tollai, addig nem áll fel a fészekben, hanem fekszik, vagy ül. Ha fúj a szél, lelapul, és nem esik ki.
Csak nagyon ritkán, a régi, minden évben ráépített, túl magas, és ezért a szél által könnyebben leborítható fészekkel együtt kerül a földre. Volt ilyen is, de leginkább a szülők által, vagy a konkurens szomszéd gólya által kidobott öklömnyi kisgólyák, vagy a sérült, vagy elpusztult szülő miatt fészekből mentett kisgólyák kerültek húszasával hozzánk. Eddig. Most a már kirepülő fiatalok közül az első szárnypróbálgatásuk során balesetet szenvedők érkeznek húszasával. Amíg a pár napos kisgólyák a 10 méteres oszlopról az aszfaltra esést többnyire egy karcolás nélkül ússzák meg, és szinte 100 %-ban felnevelhetőek, a majdnem anyányi fiatalok, ha a vezetéknek ütközve földhöz verik magukat, vagy házfalnak repülnek, súlyos belső sérüléseket szereznek. Máj-, tüdővérzés mellett sokszor a lábuk törik, ritkábban a szárnyuk. A nyílt töréseket azonnali műtéttel lehet csak orvosolni, mert másnapra a kiálló csontvégek kiszáradnak, fertőződnek, a kifordult végtagok erei összenyomódnak, a pangó vérerekből savó lép ki a szövetek közé, fokozza a vénák összenyomását, és a keringés megállásával a végtag is elhalhat. Van amit azonnal amputálni kell, van amit a sikeres műtét után egy héttel, és van ami megmarad. Addig jegeljük, és bővérűség keltő jódkáli kenőccsel masszírozzuk váltakozva, naponta többször. Van ami sikerül, van ami nem. Ezekből lesznek a műlábas gólyák, melyek örökre itt maradnak. Az időtényező a legfontosabb, hogy lehetőleg órákon belül, vagy legkésőbb aznap megkezdjük a kezelést, hogy mentsük a lábat, és az életet. Ha belső vérzés is van, mely a a szem sápadt kötőhártyájából, és esetlegesen a szájban lévő véralvadékból valószínűsíthető, akkor infúziós és fájdalomcsillapítós sokktalanítás, Konakionos, kálciumos vérzéscsillapítás után pár napig várni kell a májon, vagy tüdőn lévő sérülés behegedéséig, melyet a véralvadék zár, de minden mozgatásnál felszakadhat, és akkor elvérzik Ilyenkor 2-3 napig hozzá sem nyúlunk, nem is etetjük, sem itatjuk, nem mozdítjuk, sőt, legjobb az, ha rá sem nézünk, a sötét dobozban pihen. Semmi baja nem lesz addig, ha jó a kondíciója.
Ha nyílt a törés, és fentiek miatt nem műthető, vagy ha igen, akár pár órára, a szállítás idejére is konzerválni kell, hogy ne haljon el, ne fertőződjön a csont, és ne tegyen kárt a lágyszövetben, erekben, izmokban. Ezt betadinos fertőtlenítés után infúziós lemosással, ez után háromszorosára hígított Linco Spectin injekcióval belocsolva, a bőr alá vissza buktatva, a sebet lidocainos érzéstelenítés mellett egy-két öltéssel bevarrva, és sínbe téve kérjük az elsősegély nyújtótól. Erre madármentő önkénteseinket, mentőállomás vezetőinket kiképezzük. Ha nem nyílt a törés, akkor is sínbe kell tenni, mert egy mozdulattól is nyílttá válhat, és válik is, ha nem, akkor is a csontvég elvághatja az egyetlen eret, sértheti az ideget, izmot, vagy kifordulva, megcsavarodva vérpangást okozhat. Ezért nagyon fontos az azonnali értesítés telefonon!!! és nem e-mailen, vagy Messengeren, melyet nem tudunk egész nap követni, hogy el tudjuk mondani ezeket.
Ha megérkezik a konzervált lábtörött, akkor azonnali műtéttel jó esélye van a a teljes gyógyulásra, de sikeres műtét esetén is (mely mindig sikeres, mert az életet kockáztatva is addig csináljuk, amíg nem sikerül teljesen, mert a gólya lába az életet jelenti. Ha nem tudjuk felállítani azonnal, akkor masszírozhatjuk, fellógathatjuk, ráolvashatunk, imádkozhatunk, de a fekvő gólya ritkán él túl két hetet.) A műtét lábszáron velőűrszegzés fixateur externe-l, külső fémes rögzítéssel kombinálva, vagy csüdön csak fixateurrel, lábanként másfél óra, amely a tapasztalataink szerint a szokásos isoflurános altatásnál a légzés leállás határa. Ezt követően gyakori az újraélesztés, mely többnyire sikerül, de nem mindig. Ha 5 perc alatt nem tér vissza a spontán légzés, háromnegyed óráig is folytatjuk, mint embereknél is szokták az előírt negyed órás helyett, de ilyenkor ritkán sikerül visszahozni a beteget. Sokszor két láb törött, ilyenkor gyors és pontos beavatkozásra van szükség, mert borotvaélen táncolunk. Ebben nagy gyakorlattal rendelkezünk, mert sokszor naponta több ilyen betegünk is van, de van kockázata. Ezért azonnal műtünk mindig, akár éjszaka is, hogy csökkentsük a kockázatot. Nyomatékosan kérjük a telefonos azonnali értesítést minden lábtörött gólya esetén!
Több, mint 20 éve hagyomány, hogy a hortobágyi Hídi Vásár rendezvényeinek egyik színfoltja a Madárkórházban meggyógyult és a szabad életre felkészített gólyák elengedése. Ez a rendezvénysorozat minden napján déli 12-kor kezdődik, és az érdeklődők, látogatók erre önkánt jelentkezők saját kezű közreműködésével történik, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit.
Videó az idei szabadon engedésekről:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Azért ekkor engedjük őket szabadon, mert a gólyák már augusztus első heteiben is megkezdhetik vonulásukat, de ezekben a napokban indulnak Afrikába utoljára. A gyógyult és a szabadon engedésre felkészített gólyáinkat más most is folyamatosan engedjük szabadon, de ezt az utolsó alkalmat akkor is kihasználjuk, ha a Hídi Vásár, augusztus 20-i rendezvényei esetleges járványvédelmi intézkedések miatt elmaradnak, vagy korlátozások alá esnek, mert a gólyáknak menniük kell. Lehetnek közöttük már gyógyult lábasok, szárnyasok, áramütöttek, és sok olyan fiatal, melyeket még tojás- vagy fióka korában mentettünk fészekből, szüleik dobták ki, vagy vihar verte le, és heteket hónapokat töltött nálunk, de még több olyan, melyek az utóbbi hetekben, vagy napokban érkeztek, és gyors gyógyulást követően csak a villanyoszlopra szállásról való leszoktatás és a légvezetékekkel való ütközés elkerülése miatt tartunk pár napig a kisebbik nagyröpdénkben, majd két héten át az embertől és az autóktól, vadászoktól való távolságtartásra, és a sasokkal való konfliktusok elkerülésére szoktatjuk őket.
Ezt úgy oldjuk meg, hogy a túlélő röpdében villanypásztorral szerelt villanyoszlop pár között a légvezeték is ráz, de csak egy kicsit, és mivel ez a legmagasabb pont a röpdében, egyszer mindegyik megpróbál rá felszállni, de azonnal el is megy tőle a kedve. A röpdében ölyvek és tartósan sérült, röpképtelen sasok is vannak, melyek nem esznek gólyát, nem is érik utol gyalog a repülős fiatalokat sem, de rájuk mozdulhatnak, hogy a táplálékukat elvegyék, mint ahogyan versengeniük kell a többi gólyával is ezért. Megtanulják, hogy figyeljenek, mert a másik röpdében már repülős sasok is vannak, melyek nem viccelnek. A napi többszöri válogatás, megzavarás során repülésre kényszerített gólyák közül azokat fogjuk ki, melyek legjobban repülnek és az ember közeledtére legelőször szállnak fel.
Riport a felkészítésről:
A befogás előtt hangosan járó motorú és dudáló autókkal vesszük körül a röpdét és lövést imitáló karikás ostor csergetéssel, és számukra fegyvernek látszó seprűnyéllel ijesztgetjük őket.
Csak azokat engedjük el, és javasoljuk minden más mentőhelyen tartott és elengedésre váró gólya mellett minden más madár esetében is, hogy lehetőleg ezen kiképzést teljesítő egyedek kerüljenek ki a természetbe, hogy ne legyenek az elektromosság, autók, máltai-, arab- és afrikai vadászok, vagy sasok áldozatai. Jelenleg 40 gólya van a túlélő röpdében, melyeket hetente cserélünk, de mindig van annyi hely, hogy minden olyan szabadon engedésre váró gólyát és más madarat tudjunk fogadni más mentőhelyekről, ahol igénybe veszik ezen ingyenesen felajánlott lehetőséget. A Mályi Természetvédelmi Egyesület évek óta él vele, jelenleg 4 fiatal gólyájukat trenírozunk, melyek majd az Aggteleki Nemzeti Parkba kerülnek vissza szabadon bocsátásra.
A gyurgyalag(Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g
Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = “méhevő”, “méhészmadár”) is sejtetni engedi, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.
Hangja rendszeresen ismételt, lágy „prü”, a repülő csapatok kórusa messze hallatszik.
Hangja itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Télen akár 2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.
A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy - több százas - csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.
Udvarláskor a hím a nagyobb zsákmányt a tojónak adja, míg a kisebb darabokat saját maga fogyasztja el. A legtöbb hím monogám, de néha a bigámia is megjelenik.
A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A szomszédok egymáshoz közel telepednek le. A peremterületen előfordul, hogy egy-egy pár magányosan költ, de ebből vagy kialakul egy fészektelep, vagy eltűnnek a gyurgyalagok. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5–6 cm, ami a kijáratnál 8–10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg után. A kamrában nem rak fészket, de a szemét centiméteres réteget képez.
A költési idő májusban kezdődik, és júliusig tart. Ebből a kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak ( 22,5 - 29,5 mm x 17,6 - 23,6 mm). Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy. Kikeléskor csupaszok, bőrük rózsaszín. A fiókák csőre szürke, sárga peremmel. A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is.
Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat. Általános költési idő: 20-22 nap.
Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 – 30 000 egyed.
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.
Érdekességek:
A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Gyurgyalag utca Győrújbaráton is van, ahol megtekinthető a madarak költőhelye.
Szekszárdon nyílt meg a Hotel Merops borhotel, amelynek névválasztása a szőlőre kártékony rovarokat fogyasztó gyurgyalag és az ember szimbiózisára utal.
A 2017. április 14-én megrendezett XIV. Simonyi Konferencia szimbóluma is egy tesszalált gyurgyalag volt, mely jelképezi a szervezők rendezvény iránti elkötelezettségét, és a vehemenciát, ahogy megbirkóznak a gyors reakciót igénylő és felelős feladatokkal.
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor a tavasz hamarosan beköszönt.
A mezei pacsirta(Alauda arvensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.
Európa és Ázsia jelentős részén és Észak-Afrikában költ.
Betelepítették Új-Zéland, Ausztrália, Tasmania, a Kenguru-sziget, a Lord Howe sziget, a Hawaii-szigetek és Kanada területére. Az Egyesült Államokba való meghonosítása nem járt sikerrel. Az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével úgyszólván mindenütt előfordul.
Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér.
Hivogató hangja kellemesen hangzó „gerr” vagy „gerrel”, melyet élénk füttyszerű „trit” vagy „ti” követ. Fészke mellett tiszta „titri” a szava, s ha haragszik, cserregő „serrerererr”-rel kíván valami szépet háborgatójának. Közismert énekét, mely annyira élénkíti a síkságok mezeit, rétjeit, sőt még a mocsaras turjányok vizes környékét is, már megérkezésétől kezdve hallatja s folytatja azt a költés egész ideje alatt. Kora hajnaltól kezdve egész szürkületig szinte egyfolytában énekelget. Leereszkedik a magasból a földre, majd utána rezgő libegéssel emelkedik fokozatosan mind magasabbra, annyira, hogy sokszor már el is tűnik szem elől. Olyan kitartóan énekel, hogy ezen a téren egyetlen más madár sem veheti fel vele a versenyt.
Éneke csak kevés számú magas, tisztán csengő, erős hangból, de annál több strófából áll; ezeket hol trillásan vagy peregve, hol meg hangosan fütyülve adják elő, de ahány, úgyszólván annyiféleképpen.
Éneke itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Tápláléka sokféle rovarokból, rovarlárvákból, gilisztákból áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél.
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomokban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. A első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti. Visszatértükkor sohasem a fészek peremére érkeznek, hanem attól kicsit távolabb landolnak, így nem vezetik a fészek nyomára a ragadozókat. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni.
Magyarországi állománya enyhén csökken, de a rovarirtó szerek mérséklése, valamint a június utánra időzített kaszálás segítheti az állomány növekedését.
Rendszeres fészkelő. Dél-Európában telel át, de néha, enyhébb teleken kisebb csoportok itt is maradhatnak. A magyarországi párok számát laza becslések szerint 300 000–800 000 közé teszik.
Nálunk a pacsirta a tavasz hírnöke. Nagyon korán visszatér hozzánk, sokszor még igen sok havat talál; néha már február elején is megérkezik. Egész nyáron egy helyen marad s csak késő ősszel kél vándorútjára. A telet már Dél-Európában, legfeljebb Észak-Afrikában tölti. Közép-Európa enyhébb helyein hébe-hóba át is telel.
A mezei pacsirta, népies neve szerint szántóka, énekes vagy dalos pacsirta, szántópityer, csücsörgő, egyike Magyarország legnépszerűbb madarainak, amely mint a tavasz várva várt hírnöke és énekese belefészkelte magát a nép szeretetébe. Költőink is gyakran foglalkoznak vele, így főként Arany, Tompa, Petőfi. A népies költészetben is sűrűn szerepel s csak úgy árad belőle a pacsirta iránt való szeretet. Egyik legszebb ének és hangfestő versikénk az, amelyik a mezei pacsirta énekét adja vissza szinte utólérhetetlenül kedvesen és találóan:
„ Dicső-dicső-dicső Kikelet-kikelet Kivirít-kivirít A virág mind.”
Amikor pedig már kifáradt az éneklésben s látja, hogy a szántóvető is delelésre készül, akkor a következő versikével fejezi be az énekét mielőtt még összekapná szárnyát, hogy aztán kő módjára lezuhanjon a párja mellé:
