Denevérek. Sokan még ma is azt gondolják róluk, hogy madarak, hiszen szárnyuk is van, repülnek is, mi mások lehetnének, ha nem madarak. Pedig emlősök, méghozzá az egyetlen olyan csoportja az emlősállatoknak, akik aktív repülésre képesek. És bár nem madarak, a sok egyéb mellett van még egy hasonlóság köztük: a denevérszárny is eltörik néha.
A leggyakoribb okai a szárnytöréseknek, a házimacskák okozta sérülések, különböző tárgyaknak való ütközések (pl. üvegfelületek) , a redőnytokokba költöző denevérekre ráhúzzák a redőnyt, vagy házfelújítások során a résekben tanyázó denevéreket olyan erővel és módszerrel akarják eltávolítani, ami az állatok sérüléseivel járnak. Sokszor előfordul, hogy a szobába véletlenül berepülő denevéreket lecsapják, ez is a szárnyak törését okozhatja, vagy a fakivágások során a téli álmot alvó denevéreket sebesítik meg.

A panelprogram, felújítások és fakivágások gyakorisága miatt egyre több szárnytörött denevér kerül kézre, ellenben ma Magyarországon még nincs kidolgozott protokoll ezen állatok gyógyítására. Legtöbb esetben a szárnysérült denevéreket elaltatják, ugyanis még mindig az él a köztudatban, hogy ezek a denevérek nem gyógyíthatók meg.   Jellemzően a felkarcsont (humerus), az orsócsont (radius), a singcsont (ulna) és a kézközépcsontok (metarcarpals) törnek el. Ritkábban a combcsont (femur) és a sípcsont (tibia) is törik. A törések rögzítése denevéreknél többféle módszerrel lehetséges: velőűrszegezés, amikor a hosszú csöves csont egyik végétől a másikig vékony fémet helyeznek, a fixateur externe, ezzel a módszerrel a sérült csontot kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett fémekkel rögzítik, és a ragasztásos módszer, mikor a törött csontvégeket összeillesztik és erős , de az állatokra veszélytelen ragasztóval összeragasztják.
Az alábbiakban saját tapasztalataimat, megfigyeléseimet osztom meg a 2 rőt koraidenevér (Nyctalus noctula),( zárt felkarcsont és nyílt alkarcsonttöréssel), 1 közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), (mindkét alkarcsontja és a kézközépcsontja tört), és 1  fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii), (zárt felkarcsonttöréssel )gyógykezelésével kapcsolatban.
A műtétek szakszerű kivitelezését mind a 4 esetben Dr. Déri János végezte velőűrszegezéssel. A műtétek inhalációs anesztéziában lettek elvégezve, az érzéstelenítési/altatási módszer az Isofluran gáz volt. A sebészeti beavatkozások után mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az utókezelésre, minden esetben indokolt az antibiotikumok (amoxicilin, pl. Clavamox), fájdalomcsillapítók/gyulladáscsökkentők (meloxicam, pl. Metacam szuszpenzió)  szájon keresztüli alkalmazása, (közvetlenül a műtét után az antibiotikum injekció formában is), kerülendők az olyan antibiotikumok, amik gátolják a csont– és porcképződési folyamatokat. A callusképződést  (új csontszövet keletkezése) megfelelő arányban adagolt kalciummal elősegíthetjük. Olyan helyet kell kialakítani a műtött állatnak, ahol kényelmesen tud függeszkedni, és a beteg szárnya csak puha felülethez ér hozzá.  A bőrt varratokkal általában nem kell zárni,  nyílt törésnél is előnybe kell részesíteni a nedves sebkezelő szereket, ha mégis varrásra kerül a sor, a varratokat 1-2 nap után ki kell szedni, a helyét fertőtleníteni. Kötést a műtét utáni  napon le lehet venni (maximum 2-3 napot rajtahagyni), szorosan nem szabad rögzíteni a szárnyat, a kötözésre megfelelő a rugalmas, öntapadós pólya alkalmazása.
A denevérek gyógyulását több tényező befolyásolhatja. Elsődlegesen az, hogy a sérüléstől számítva mennyi idő után kerül sor a műtétre. A zárt- és a nyílt töréseknél is minél hamarabb el kell végezni a beavatkozást. Az sem mellékes, hogy a denevér melyik csontja törik és ez a törés nyílt-e vagy zárt. Tapasztalataim szerint az alkartörés gyorsabban és problémamentesebben gyógyul mint a többi. Nyílt, szennyezett, elfertőződött törés, főleg ha a csontvégek kiszáradnak nagyon nehezen gyógyul, még az elszáradt törésvégek lecsípése után és a gyógyszeres kezelés ellenére is, a callusképződés hónapok alatt indul meg, és megnő a lehetősége annak is, hogy a denevér többet nem tudja használni a szárnyát, a csontban futó ér nagymértékű károsodása miatt.

A fizioterápiás kezelés (vérkeringés elősegítésére, izomsorvadás megelőzésére) csak a velőűrszeg eltávolítása és az új csont felépülése után kezdhető meg , de a műtét utáni duzzanat lehúzódása után, az óvatos masszírozás, átmozgatás megkezdhető, viszont ha azt vesszük észre, hogy még érzékeny a terület, a kezelést abba kell hagyni , későbbi időpontra kitolni. Mivel minden szárnyat érintő beavatkozás hosszas gyógyulási folyamattal jár, a denevérek táplálékára , vitaminellátottságukra különösen nagy figyelmet kell fordítani. Lisztkukac monodiétán tartott, és a lisztkukacokat nem megfelelő táplálékkal ellátottan (tápanyagszegény un. „kiüresedett” kukacok) adásával a denevéreknél különböző hiánybetegség léphetnek fel. Vízszükségletük nagy, a vizet néha kevés Gastrofermmel dúsíthatjuk. A gyógyszeres kezelés alatt álló, törésből gyógyuló állatokat mindig melegben kell tartani , a nappali torpor (a denevérek nappali lelassított fiziológiás működés állapota) megengedett,  de olyan hidegbe nem lehet tartani, ahol a hibernációját elindítaná. Egyes antibiotikumok veszélyesek a magzatokra, vemhes denevérek gyógyszeres kezelésénél mindig körültekintően járjunk el. A beteg állatokat naponta többször, kis adagokban kell etetni.
Magyarországon minden denevér védett vagy fokozottan védett! Szerencsére egyre nagyobb az igény állatjóléti és természetvédelmi megfontolásból is, hogy ne csak az adott fajt mentsük meg, hanem egyes egyedeit is.
Földön talált vagy a fentebb felsorolt munkálatok során valószínűsíthető hogy a denevérek ilyen jellegű sérülést elszenvedhetnek, ezért ezeket az állatokat soha ne hagyjuk sorsukra, egy kisebb méretű kartondobozba rakjuk és juttassuk el denevérekhez értő szakemberekhez, akik a megfelelő átvizsgálás után dönteni tudnak a további teendőkről.

Szabó Tünde

A decemberben elengedett Uhu után most egy uráli bagoly volt a soron következő nagy bagoly, valamint három egerészölyv, egy dolmányos varjú és egy meggyvágó kapott lézeres szemkezelést Dr. Dobos András szemspecialista állatorvos rendelőjében. Az urálinak baleset következtében levált a retinája, a többinek szaruhártya-, szemlencse homály miatt kellett a lézer. Egyedül a meggyvágó maradt félszemű, mert rajta már nem lehetett segíteni. A többinek még további kezelések szükségesek a teljes gyógyulásig. A szentesi Kiséri rendelőben több éves dokumentált anyag gyűlt össze az általunk oda hordott vadmadarak szembetegségeiről, ami elegendő több tudományos cikk megírására, melyeket az év során Dobos doktorral publikálni is fogunk.

Dr. Déri János

Március eljén a madarak már nézegetik a későbbi fészkelőhelyeket, ezért időszerű az odúk kihelyezése vagy tatarozása. Az idősebb, odvasodó fák nélküli területen nagy segítség a fészkelőhely biztosítása. A beköltözők pedig ellátják a kert védelmét. Egy széncinege vagy rozsdafarkú pár jó időjárás esetén akár háromszor is költ évente. Naponta a testsúlyuknak megfelelő mennyiségű rovart fogyasztanak és a fiókanevelés során ezt a mennyiséget ők is megeszik. Egy év alatt egy cinegepár akár 50 kg rovart is összegyűjt ezért fontos a tevékenysége a biológiai védekezésben is. Négy különböző méret gyakori a mesterséges madárodúkból, amelyeket készen is lehet kapni, vagy otthon sem ördöngősség elkészíteni. Az “A” típusú odú 28 mm bebújónyílású, és a kékcinegék, barátcinegék számára jelent menedéket, ha egy fatörzsre helyezzük 2-3 m magasan, lehetőleg déli irányba nézve. A “B” típusú odú 32 mm-es nyílású és a széncinegék, a mezei és házi verebek, csuszkák, nyaktekercsek, légykapók kedvelik különösen. Télen gyakran laknak benne mogyorós pelék vagy denevérek, nyáron pedig figyelni kell, mert előfordul, hogy darazsak vagy lódarazsak költöznek bele. Ha van elég odúnk a madarak számára, akkor a darazsak jelenléte sem probléma, mivel ők is rengeteg rovart szednek össze a kertben, viszont ne nagyon háborgassuk őket a fagyokig, mert elég haragosak. A hidegebb napokon fullánkmentesen ki lehet költöztetni őket, mert olyankor lelassulnak. A harmadik odútípus (“C”) a résekben, épületzugokban költő madarak számára ad lehetőséget. Ez inkább láda, amely nagy méretű, téglalap alakú röpnyílással rendelkezik (ezért nyitott odúnak is nevezik). Ha macskabiztos magasságba (kb. 2 m), lehetőleg déli vagy délkeleti oldalra helyezzük, akkor szinte biztosan megtelepszenek benne a házi rozsdafarkúak. Ugyanez az odú – tüskés ágakkal takarva a macskák és nyestek elől – egy bokor aljában ideális lesz az ökörszemeknek. A Madárparkban készen is vásárolhatnak madárodúkat, amik kihelyezéséhez szakszerű információkkal segítik a vásárlókat a park munkatársai.

Konyhás István

Szilánkosra törte a lábát egy ölőcsapda egy négyéves fekete német juhászkutyának Kiskunhalas-¬Füzespusztán. A pórul járt eb gazdája szerint több hasonló eset is történt a környéken, állatkínzás miatt feljelentést tett a rendőrségen. A csapdát kihelyező vadásztársaság vezetője sajnálja, ami a kutyával történt, szerinte mindenben szabályosan jártak el, a kóborló kutyák tulajdonosainak felelősségét vetette fel. Igaz 1995-től minden olyan csapdát, ami olyan céllal tervezett eszköz, ami az állat egy vagy több végtagjára szorosan záródó fogas kapcsok segítségével visszatartja, vagy elfogja az állatot EU tilalom alatt van. A nem szelektív csapda másik nagy veszélye, hogy a védett madarakat is elfogja, ezért a Madárkórház Alapítvány fokozottan figyel az ügyre és minden segítséget megad Szemerédi Tibornak. A törött lábú Gina jelenleg lábadozik, gazdája az előszobában a kályha mellett készített neki helyet, hogy a mínusz 10 fokos hidegben ne odakint fagyoskodjon. Az orvos lekezelte a sebet a lábán, fertőtlenítette, a röntgenvizsgálatra és a további gyógykezelésre a héten viszi az állatorvoshoz a gazda.
Szemerédi Tibor elmondása szerint múlt csütörtökön a kutyája egy hatalmas, úgynevezett hattyúnyakú csapdát vonszolva tért haza, miután vagy egy napig nem látták az állatot. Az eb teljesen ki volt merülve, a vasszerkezet a jobb lábát fogta be és törte szilánkosra.
– A szerencsétlen kutya iszonyatos kínok közepette vonszolhatta magát hazáig – mesélte Szemerédi Tibor, akinek már több kutyája is hasonlóan járt az elmúlt években. Gina mellett a kályha melegéhez húzódva fekszik a két és fél éves dobermann, Koppány is, akinek egy évvel ezelőtt egy ugyanilyen ölőcsapda törte el több helyen is a mellső lábait. A kankutya azóta felépült, sikerült megmenteni mindkét lábát. Gina azonban egyelőre nem tud ráállni a sérült lábára. Nagyon sokáig el voltak szorítva a végtagon az erek, nem tudni, mennyire károsodott a keringési rendszer. Gazdája bízik abban, hogy nem kell amputálni a kutya lábát.

Konyhás István

A solymászok is segítik a madármentést

Húsvétkor együttműködési megállapodást írt alá, a Magyar Solymász Egyesület és a Madárkórház Alapítvány a vadmadármentés erősítése céljából.
A solymászat mint az egyetlen természetközeli és fenntartható hagyományos vadászati módnak régmúltba visszanyúló hagyománya van hazánkban is. Az egyesület egyik legfontosabb feladata a solymászat és a szervezett solymászok érdekvédelme vadászati és természetvédelmi kérdésekben. A Magyar Solymász Egyesület segít tagjainak a természetes élőhelyekről történő vadászmadár beszerzésben (héja és karvaly esetében), koordinálja a hazai solymászati célú ragadozó madártenyésztést.
A Magyar Solymász Egyesület tagja a világ legnagyobb nemzetközi solymász szervezetének az International Association for Falconry and Conservation of Birds Of Prey, (IAF) és a C.I.C. Ragadozó madár munkacsoportjának. Az egyesület tagjai aktívan részt vesznek a hazai ragadozó madár védelemben. Támogatjuk és ösztönözzük a magyarság kultúr történtének részét képező solymászat történeti kutatásokat, segítjük a solymász kézművesség és solymászati témájú művészeti alkotások bemutatását. A magyar solymászat 2010-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökségek nemzeti listájára.

Az együttműködésnek köszönhetően a solymászok ezután a Madárkórház Alapítvány madármentő, gyógyító, megelőző, állatvédelmi, természetvédelmi, oktató-nevelő tevékenységét elismeri, koncepciójával, módszereivel  egyetért, szakembereinek véleményét ezen témakörökben figyelembe veszi. A Magyar Solymász Egyesület tagjai a madarak mentésében, különösen ragadozó madarak tekintetében partnerként működnek majd együtt a Madárkórház Alapítvánnyal.
Az együttműködési megállapodást a Madárkórház részéről dr. Déri János igazgató a Magyar Solymász Egyesület részéről Prágay István MSE elnök írták alá.
Az aláírás után közösen szabadon engedte két, sérüléseiből felgyógyult egerészölyvet is.

Konyhás István