Hamarosan itt a tavasz, március idusa. Ez pedig azt jelenti, hogy azokat a fehér gólyákat, amiket teleltettünk, végre szabadon lehet engedni. A fehér gólyák március 15-e körül érkeznek meg hazánkba, így mi is erre az időpontra tesszük a szabadon engedésüket. Furcsa az egybeesés, de ha megnézzük a közel száz évre visszanyúló érkezési adatokat, ez az időpont jön ki, akárhogyan is számoljuk. Szinte minden évben megkapjuk ezt a kérdést: Miért pont ekkor? Vannak, akik a kérdezés, vagy a tudományos adatokról tudomást sem véve azzal vádolnak bennünket, hogy ez csak egy marketing fogás. Sajnos néha még az ellenérdekeltek által felpiszkált szakmabelieknek is jelentenünk kell, akik évente firtatják e témát, de mi türelmesek vagyunk és újra elmagyarázzuk nekik, akik úgy is tudják, de végzik a dolgukat, mert ez a dolguk.. De sebaj! Ettől még a fehér gólyák ekkor jönnek, mi meg ekkor engedjük szabadon az átteleltetett egyedeket.

[caption id="attachment_7927" align="aligncenter" width="1200"] Fotó: Déri Balázs[/caption]

A kérdés maga pedig legalább annyira szokta a kérdezőt, mint a válaszadót minősíteni. De nem csak március 15-én, hanem előtte és utána is tart a kibocsátás. Ennek pedig az az oka, hogy nem szerencsés egy helyre sok, jelen esetben akár 25-30 fehér gólyát is egyszerre szabadon engedni. Tavasszal még nem olyan nagy a táplálékbőség, és a fészkelőhelyekért is intenzívebb a harc, ha túl nagy az egyedsűrűség. A legnagyobb és a leglátványosabb szabadon engedés Hortobágyon a madárkórházban történik, ezért is invitálunk ide mindenkit. Március elejétől, ahogy az időjárás engedi, elkezdjük azokat az egyedeket elengedni, amiket messzebb viszünk. Ez költség- és idő igényes, ezért nem is tudunk minden madarat szétszórni az országban, de ezzel a módszerrel is szeretnénk minél nagyobb esélyt adni a szabadon engedett gólyáknak.

Konyhás István

Várjuk sok szeretettel Önöket is!

Mind a három napon: • fehér gólyák szabadon engedése
• solymászbemutató
• tárlatvezetés
• kézműves foglalkozás
• egzotikus kisállat bemutató
• bográcsos ételek: Bográcsgulyás 950 Ft, Slambuc 800 Ft

A Dunántúlon, Tolnában, Dombóváron egy benzinkútnál tavaly felismert egy támogatónk, aki rendszeres olvasója a Pusztadoktor magazinnak. Megszólított, és elbeszélgettünk pár percet. Felesége, Dr. Fórisné Pethő Györgyi aki Kurd község általános iskolájának igazgató helyettese és biológia tanára, nemrég keresett meg, és egy előadás tartására hívott az iskolába. A nagyon jól megszervezett és meghirdetett eseményre összegyűlt 110 gyerek és a szülők közül 30-40 felnőtt a község Művelődési Központjában fért el Müller János polgármester jóvoltából, ahol erre az alkalomra készült, madármentés témájú gyermekrajz verseny képeit láthattuk a falakon. Ezekből kedvenc madaramat, a rétisast ábrázoló két rajzot bekeretezve adták át nekem a diákok. A meghívás több évre szól, mi is megyünk még, és ők is jönnek osztálykirándulásra Hortobágyra. A helyi német anyanyelvű önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás aláírása további lehetőségeket biztosít a község környezetvédelmi felelősségvállalási programjában képzések és táborok alkalmával a találkozásra.

Dr. Déri János

Fotógaléria:

Fotók: Moldován Lívia

Minden madarat, és mást is. Denevért, rókát, kutyát, macskát, őzet, vidrát, nyestet, mindent, amit behoznak, vagy elküldik, vagy megtaláljuk. Februárban azért főleg karvalyokat és baglyokat. De ölyveket, héjákat, varjakat, galambokat és sasokat is. Rétit és parlagit, néha szirtit. Erdei fülest és gyöngybaglyot éjjel ütnek el, egerészölyvet nappal. A karvaly és a héja is nappal repül neki a kerítésnek, a vércsét minden évszakban üti az áram a villanyoszlopon. A hattyúkról és búvárokról korábbi számunkban írtunk, az erdei fülesbagoly decemberi költéséről is, most a gyöngybaglyokról és a karvalyokról fogadjanak el pár sort.
A gyöngybaglyok állománya nagyon függ a téli tápláléktól. Egyes ínséges teleken az állomány jelentős része, fele-harmada is elpusztulhat. Főutak mentén keresik a rágcsálókat, és nagyobb forgalmú utakon, mint pl. a 4-es út, sokat ütnek el belőlük. A baglyok tollazata különleges szerkezetű, a puha, suhogásmentes repülést biztosító funkció mellett levegőt tart meg a tollak között, melyet a baglyot kézbe véve elpattanó légbuborékokként érezhetünk is. Ez ütközéskor légzsákként védi a testet a belső sérülésektől. Az életét sokszor megmenti, de szárnya-lába törik, melyet műtéti úton, fémes belső, vagy külső rögzítéssel lehet gyógyítani. Ez több hetes- hónapos kórházi kezelést igényel. A rágcsálók ellen méreggel védekező mezőgazdasági termelők, ha nem szakszerűen helyezik ki a mérget, a rágcsálókat fogyasztó baglyokat is megmérgezhetik.

[caption id="attachment_7911" align="alignnone" width="1200"] Fotó: Déri Balázs[/caption]

A kiesést pótlandó, a gyöngybaglyok egész évben, így ilyenkor már fészkelhetnek is, hiszen padlásokon, templomok tornyaiban, gazdasági épületek tetőterében egész évben védett helyen vannak. A fiókák neveléséhez azonban táplálékbőség is kell, mely télen az emberi környezetbe behúzódó rágcsálók formájában helyenként adott. Ennek örülhetnek, akik a galambokat nem kérik a padlásukra, mert ahol bagoly van, ott nincs galamb. Ha a gyöngybagoly, vagy kuvik ipari üzem csarnokába költözik, ahol élelmiszert termelnek, vagy tárolnak, és a hatóság nem engedélyezi a kettőt egy helyen: vagy HACCP előírásokkal ellenőrzött, bagolyköpettől és ürüléktől, tollpihéktől rágcsáló maradványoktól mentes élelmiszer, vagy fokozottan védett bagoly, melyet nem szabad semmilyen élettevékenységében korlátozni, fészkelésében pedig különösen nem. Ugyanez vonatkozik nyáron a fecske által fészkelésre kiválasztott nagyüzemi baromfinevelő istállókra, vagy a redőnybe költöző denevérekre. Az állategészségügyi - most már inkább élelmiszer-biztonsági – hatóság, melynek én is tagja vagyok, nem engedélyezi a vadmadarakkal való közvetett érintkezést sem, főleg a Salmonellák, vagy madárinfluenza, baromfipestis veszélye miatt. Ezért még talán időben szólunk, hogy ahova nem kívánják, hogy beköltözzön valamilyen védett madár, vagy denevér, még a fészkelési időszak előtt zárják el a nyílásokat. Ha berepül, és nem tud, vagy nem is akar kimenni, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a befogására, áthelyezésére (pl. mesterséges denevér odúba), de ha már ott a fészek, de még nincs tojás, vagy szaporulat, akkor sem zavarható a védett egyed, ezt a természetvédelmi hatóság csak különösen indokolt esetben engedélyezheti. A gyöngybagoly nem rak fészket, csak letojja a tojásait, melyet nem könnyű megtalálni. Ezért ahol előfordul, ne zavarjuk meg fészkelését padlástakarítással. Tetőjavítás, átépítés előtt erre is oda kell figyelni. Építkezés során talált fiókák esetében, ha nem biztosítható a zavartalan felnevelésük a szülők által, hatósági engedéllyel mi is vállaljuk a felnevelésüket, vagy saját fészkelő párunkhoz való adoptálásukat.

[caption id="attachment_7909" align="alignright" width="225"] Fotó: Déri Balázs[/caption]

A karvalyok az emberi környezetbe beköltöző madáretetőkön összegyűlő apróbb énekes madarak, verebek, cinegék, rigók de balkáni gerlék, galambok zsákmányolása miatt gyakran láthatóak falvakban, városokban kertekben, parkokban, akár panelházak között is. Gyakran szállnak be szerelőcsarnokokba utánuk. A megzavart madár a tükröződő üvegfelületeken látható tájat menekülési útvonalnak hiszi, vagy be akar menekülni az épületbe. Az üvegen nagyot koppannak, az őket üldöző ragadozóval együtt, melyen gyakran látható szárnyaik, testük körvonalának  lenyomata. Sok esetben elvesztik eszméletüket egy időre, és ha nem kutya vagy macska, vagy rossz szándékú ember találja meg őket, és nem fagynak meg, akkor pár perc, pár óra alatt magukhoz térve elrepülnek. Ha szárnyuk is törik, akkor nem. Ha nem csak agyrázkódás, hanem komolyabb fejsérülés is van, akkor sem. Ez már kórházi kezelést igényel. Ezért, ha falak mentén, ablakok alatt mozgásképtelen, bágyadt, elrepülni nem tudó madarat találunk, fogjuk meg, tegyük egy jól záró papírdobozba, melyen nincsenek lyukak, és tartsuk meleg, csendes helyen pár órán át. Van benne elég levegő, lényeg, hogy teljesen sötét legyen, mely nyugalmat biztosít a betegnek. Ha 2-3 óra alatt nem röpképes, akkor hívjanak, hozzák be, vagy küldünk érte. A karvaly nagyon stresszérzékeny, percek alatt is halálra idegeskedheti magát, ezért nem kell nézegetni, kézbe venni, a látszólagos nyugodtsága a félelem, súlyos stressz jele. Ilyenkor fokozott az anyagcsere, és órák alatt feléli a tartalékkait. Ezért pár óránál tovább ne tartsuk etetés nélkül. Az etetés és különösen az itatás ebben jártas szakembert igényel, melyek közül képzett, madármentő önkénteseink minden megyében, szinte minden nagyobb város környékén megtalálhatóak. Nemcsak etetésben, hanem elsősegély nyújtásban, akár életmentő infúzió beadásában is járatosak, ezért kérjük, aki sérült madarat talál, haladéktalanul hívja diszpécserközpontunkat, vagy a honlapunkon található regionális madármentők nyilvános telefonszámát! Kérjük ne facebookon ötleteljenek laikusokkal, hanem telefonon kérjenek azonnali, szakszerű, személyes segítséget.
Ha a karvaly megfogta a zsákmányát, ne vegyük el tőle, ne mentsük meg, mert nem sportból, vagy szenvedélyből vadászik, hanem szükségből, és nem véletlenül választotta ki a gyengébbet a madáretetőt látogatók közül. A megmentett zsákmány többnyire nem is marad életben, és a karvaly úgyis fog másikat. Galambászok értékes postagalambjait a karvalyok, héják és sólymok edzésben tartják, közülük is a könnyebben foghatót igyekeznek kiválasztani, de a gazdájuk ezt nem nézi jó szemmel. Mielőtt a védett és fokozottan védett madarakkal szemben önbíráskodásra kerülne a sor, kérjük a galambászokat, beszéljék meg a megelőzés és védekezés lehetőségeit ebben járatos galambász és solymász szakembereinkkel! Mi szeretjük a galambokat is, és őket is meggyógyítjuk, mert nem szükségből, természetvédelmi-, gazdasági-, vagy anyagi érdekből, hanem hivatásból, emberségből gyógyítjuk a madarakat, immár 35 éve. Segítsenek ebben Önök is!

Dr. Déri János

Madarakat mentünk már 35 éve. Ezt azért írom így, mert azóta van diplomám, és azóta mentem a madarakat párommal, munkatársaimmal, önkéntes segítőinkkel együtt. Kezdődött ez 1984-ben egy egerészölyvvel, melyet akkori hereford húsmarha állomány ellátását segítő, kiváló, és szeretett szaksegédem, Szarvas Bandi talált a Pente-zugban, és Simson motorján a katonai mikádója alatt szállított tíz kilométeren át a havas-jeges pusztán a Hortobágyi Állami Gazdaság Szásztelki Kerületének irodájába. Az ölyv szárnya eltörött, nem tudott repülni, sem zsákmányt ejteni, és biztosan elpusztult volna a téli hidegben. Szásztelki szolgálati lakásunk lett az otthona, először a konyha, majd a padlás, ahonnan tavasszal gyógyultan távozott a saját szárnyán. Az elengedésben az akkor 9 éves kislány, Szűcs Edit is részt vett, aki folyamatosan segédkezett az ápolásában. Később, már asszony korában ő lett az első fecske gondozó szakemberünk, majd pár éve Spanyolországból hazaköltözve kislányával együtt tért vissza hozzánk önkéntesnek. Két éve, a Tisza-tó jegéről mentett hattyúval készült képe bejárta az országot.

[caption id="attachment_7888" align="alignnone" width="1500"] Tiszafüred, 2017. január 8.
Jégbe fagyott hattyút ment Szűcs Edit, a Hortobágyi Madárkórház önkéntes segítője a Tisza-tavon Tiszafüred és Poroszló között 2017. január 8-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI[/caption]

Azóta több mint tízezer madarat mentettünk, szervezett körülmények között, az országban elsőként 1991-óta mint Pusztadoktor Kft, a Hortobágyi Nemzeti Park megbízásából, majd 1999-től, idén huszadik éve, önállóan, mint Madárkórház Alapítvány, mely a 2006-tól megnyílt Hortobágyi Madárpark üzemeltetője.
Kezdtük ezt évi 20-30, majd 2-300 madárral, ma már évente több mint 2300 madarat mentünk önkéntes hálózatunk segítségével. E célból a múlt évben szakmai képzéseket indítottunk országszerte, Hortobágyon 2, Budapesten 3, Kaposváron 1 alkalommal, melyeken összesen 265 fő vett részt, akik közül 74-en tettek sikeres vizsgát, és 39-en írtak alá önkéntes szerződést, hozzájárulva elérhetőségük nyilvános közzétételéhez madármentő önkénteseink között.
Segítségükkel a múlt évben a kórházba került madarak száma 1309 db, ezen felül szentesi mentőállomásunkon 285, nyíregyházi mentőállomásunkon 112, és vizsgázott madármentő önkénteseink közül Budapesten Slamovics Zsuzsa 104 , a Rákosmenti Mezőőri Szolgálat 81, Bíborné Veres Dorottya 52, Patakfalvi Orsolya 52, Sztrehárszki Lili 4, Budakalászon Paulheim Rita 15, Szekszárdon 142, Sajtoskálon Kovács Gábor 35, Kaposváron Fehérváry Zita 21, Tiszaföldváron Hajdú István 35 madár mentési szállítását jelentette a teljesség igénye nélkül, melyek elsősegély nyújtását és átmeneti ápolását végezték. Ez összesen 2355 madár mentése, melynek jelentős részét visszaadtuk a természetnek, egy részük további kezelés után lehet szabad, más részük tartósan sérültként élhet élete végéig a Hortobágyi Madárparkban.
Tesszük ezt követőinkkel, együttműködő társszervezeteinkkel együtt, mint a Dunántúlon 25 éve dr. Berkényi Tamás állatorvos kollégám tevékenységével Székesfehárvár és Sukoró telephelyén évi 600 madarat fogadó Vadmadárkórház Alapítvánnyal, és Borsodban 5 éve Lehoczky Krisztián vezetésével a Mályi Természetvédelmi Egyesülettel, mely 2018-ban 1200 madár mentéséről számolt be. Ahogy mi, és madármentő önkénteseink is, ők is irányítanak sérült madarakat a legközelebbi szakmai segítséget biztosító állatkertbe, nemzeti parki és Magyar Madártani Egyesületi, valamint más, állami és civil mentőhelyekre.
Bárhova is kerül a beteg, a sikeres gyógyítás, és a szabad természetbe való visszakerülés esélye leginkább az időtényezőtől függ. Az azonnali, szakszerű elsősegélynyújtás, a túlélés biztosítása, a sérült testrész stabilizálása és konzerválása az órákon belül, de legkésőbb aznapi műtéti beavatkozáshoz ugyan olyan fontos, mint szükség esetén kórházba szállítás, és ott az azonnali sürgősségi ellátás, legtöbbször csontműtét. Erre alkalmas állatkórház nincs mindenhol, madárra szakosodott, és csontműtétekben jártas állatorvos talán egy tucat, és aki ezek közül azonnal elérhető, és hajlandó akár éjszaka is rendelkezésre állni, és ráadásul ingyen dolgozni, az még kevesebb. Amire bennünket megtalálnak, és eljut hozzánk a beteg, már általában túl van az ideális műtéti beavatkozás aznapi lehetőségén, és sokszor súlyosan szennyezett, fertőzött, többszörösen, szilánkosan tört szárnyakat-lábakat kell összerakni. A mi kórházi forgalmunk szerint ez napi 4-5, esetenként több mint tíz műtét, a csúcs mindig hétvégén, vagy ünnepnapon és általában éjszaka, mert akkor érnek rá az emberek kirándulni, és észrevenni, bejelenteni a sérült madarakat, és amire megérkezik, már este van. Ilyenkor ágyból kikelve, munkatársaink szabadidejüket feláldozva tesszük a dolgunkat, ami természetes. Egy műtét másfél óra, de sokszor háromórásra is elhúzódik. Nincs mindig sikerélmény, mert a legjobb odafigyelés és szakmai precizitás, tapasztalat, kitartás, bravúros műtéti megoldás ellenére is ottmaradhat a madár a műtőasztalon, vagy a sikeres műtét utáni napokban adja fel. Ha életben marad, a szabadon bocsátás lehetőségének 70 %-a az utókezelésen múlik. A hortobágyi Madárkórházban 10 dolgozó és csúcsszezonban két állatorvos és 20 önkéntes váltott műszakban megfeszített munkával lát el, kezel, gondoz, etet napi 30-40 akut beteget és 2-300 további ápoltat. Nyáron se szabadság, se hétvége, csak túlóra, mely próbára teszi az ebben résztvevők emberfeletti stressztűrő képességét, családjuk türelmét és kitartását, mindezt minimálbérét, vagy ingyen, mert a szűkös anyagi forrásainkból nem futja többre.
De ha meggyógyul és szabadon bocsátjuk, az kárpótol mindezért!
A vadon élő madarak tulajdoni jogát az állam gyakorolja, a vadászható fajok kezelését a vadászatra jogosultakra bízza, de a védettekről saját apparátusával nem képes teljes mértékben gondoskodni. Ebben segítenek a civil szervezetek, köztük mi is, melyek gyorsabb reagálásúak, és költséghatékonyabbak, mint az állam munkaidőben és ügyeleti rendszerben dolgozó alkalmazottai.
Bár a mentés, a szállítás, orvosi ellátás, kórházi ápolás itt is pénzbe kerül, tesszük ezt önkénteseinkkel együtt munkadíj szempontjából ingyen, némi költségelszámolással, ha futja az adományokból és a 1 %-os felajánlásokból, ha nem, akkor saját zsebből kiegészítve. Mert, ha nincs kinek benyújtani a számlát, a Mennyei Atya így gondoskodik róluk.

Dr. Déri János

Hálásan köszönjük támogatóinknak a segítségét! Kérjük, adója 1 %-ával és adományaival segítse Ön is ezt a nemes ügyet! Kórházunk az év minden napján nyitva áll a látogatók előtt. Jöjjön el, és győződjön meg arról személyesen, hogy jó helyre került a támogatása! Munkánkban bárki részt vehet, próbálja ki, és ha tetszik, legyen önkéntesünk! 1 %-os felajánlását a Madárkórház Alapítvány 18557899-1-09-es adószámára teheti, adományokat az alapítvány 59900029-10001868 számú bankszámlájára várunk.

A madártoll egészen különös anyag. Vidéki lányként jól ismerem a házi baromfik tollát, de a nemesebb madaraké egészen más. A darutoll nagy becsben tartott kincs, a túzok, vagy esetleg egy távolabbi országból kapott flamingó, esetleg siketfajd toll szintén, de inkább azért, mert abban benne van a távolba való vágyakozás, annak az embernek a kedvessége, aki ránk gondolt, amikor felvette, vagy csak azért, mert különleges, mert olyan kevés van belőle. Egy szál toll egészen más, mint egy nagy kupac toll, különösen, ha azt nem veszítette el a madár, hanem még védelmezi, beborítja őt, alatta pedig érezni lehet a meleg testet. A gombócbujár, vagy kisvöcsök tulajdonképpen egy elképzelhetetlenül puha, tenyérbe simuló kis tollkupac. A tollai annyira selymesek, mintha nem is madarat, hanem valamilyen kisemlőst fogna az ember a kezébe, annak is egy pár napos szülöttjét. A két tenyerem között bőven elfért, kézben vittem a víz felé. Az ő története nem tudjuk, hol kezdődött, de egy fejezeténél Debrecenbe érkezett egy ködös téli napon, és nem találván vizet, az aszfalton landolt. Ott ráleltek, elhozták a Madárkórházba, de mivel egészséges volt, és elég életerős is, el lehetett engedni. Minél hamarabb, annál jobb, ne érje fölösleges stressz, ne találkozzon túl sokat emberekkel. Így aztán Pista, akit mások igazgatóhelyettesnek hívnak, mi viszont apának, délben úgy gondolta, ovi után gyorsan odakanyarodunk a folyóhoz, és útjára engedjük. Akkor nem jártunk még lent, nem tudtuk, hogy a horgászstégeknél is be van fagyva a víz. Ahol a sok nád, hínár, egyéb növény miatt felhalmozódik a vizekben a szerves anyag, azon a szakaszon a folyó lassabban enged a hidegnek, folytatódik a lebomlás, és ezzel a hő-termelődés, úgy hittük, itt még érezni a hatását annak a néhány fok plusznak. Nem így volt, beljebb volt csak nyílt víz, így ott nem tehettük rá. Akkor irány a vízi színpad, 33-as út túloldala. Ott sem járunk sikerrel, akkor egy lehetőség marad, a hőforrás. Hortobágyon is van néhány meleg vizű forrás, vagyis kút, ahogyan a Hajdúság számos városában, csak éppen fürdő nincsen hozzá. Viszont mivel a föld mélyéről feltörő gázok miatt elfojtani nem szabad, utat kell engedni neki. Amikor már kellően lehűl, belefolyik a Hortobágyba. A régi kemping mellett az ártéri kis erdős részen lehet eljutni hozzá. Nálunk a kis gombóc, szabadságra vágyik, menjünk. Közben elkezdett havazni, telik az idő, nő a hideg a tagjainkban. A kisvöcsök befészkeli magát a két tenyerem közé. Az arcomba csapódnak néha az ágak, de nem vészes, az egész kis lénye azt sugallja, vigyáznak rám, jól vagyok. Apánál egy másik kis lény, egy kislány, a nagyobbik gyermekünk. Már fázik. Már nem jó a kaland, el akarta ő engedni a madarat, ahogy máskor is, de ahhoz van hozzászokva, hogy elrepülnek, nem érti, ezzel miért gyalogolunk ilyen sokat a hidegben. Apa, vegyél fel. És apa felveszi. A nagyobbikat ő viszi, a kisebbiket én, még a szívem alatt. Kezemben a gombócbujár, még mindig bújik. Egyszerre könnyű és nehéz, valahogy nagyon sűrű, tömör, alig lehet különbséget tenni a testrészei között, találó a név, gombóc. Elérünk a forráshoz, van nyílt víz, nádas, el is tud bújni. Ki tegye a vízre, kérdezzük. Mirát már nem érdekli, csak a hideg, nem szereti. Akkor majd én. Vízre teszem. Azonnal elkezd úszni, pár pillanat múlva már rejti a nádas. Nem messze láttunk kacsákat, innen már könnyebben továbbáll, talán hozzájuk. Nekünk csak vissza kell kapaszkodnunk az útra. Az ágak csapódnak, a hó szállingózik, apa cipel, anya lassan lépdel, a kisvöcsök szabad. Hazamegyünk.

Veres Hajnalka