Az öt gyöngybagoly, amiket júliusban engedtünk szabadon a Madárkórház egyik épületének a padlásán fiókaként kerültek be hozzánk. A gyöngybagoly templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik az emberi jelenléthez. A zárt erdőket, valamint a 3000 méter tengerszint feletti magasságot elkerüli. Elfoglalja a mesterséges költőládákat is, de gyakran költ elhagyott épületek padlásterében, templomtornyokban. Táplálékban gazdag időszakban hamarabb kezdi meg költését, ilyenkor előfordul másodköltése is. A fészekalj általában 4-9 tojásból áll, melyeken rendszerint a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékszerzésben segít.

Ezért is választottuk mi is az elengedés helyszínéül az önkéntesek szálláshelyének padlás részét. A szabadon bocsájtás előtt őket is bevadásztattuk élő egerekkel, ami nem volt nehéz, mert azonnal zsákmányoltak a felkínált egéreleségből, így csak arra volt szükség, hogy pár hét alatt mesterfokra fejlesszék egérfogási tudományukat.

A közeli elengedésnek az volt az oka, hogy így jobban odafigyelhettünk a baglyokra elengedés után és, ha esetleg valamelyik nem akarna még szabadon élni, segítsünk neki. Erre szükség is volt, mert az öt madárból egy még egy bő hétig újra a vendégünk lett, nem akarta elhagyni a biztonságot és bő eleséget nyújtó kórház területét. Egy kis kondíciójavítás és vadítás után, azért mégiscsak elrepült.

Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás csökkenése, valamint a külterjes állattartás csökkenése. Jelentős veszélyező tényező a faj számára az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek predációja. A fokozottan védett gyöngybagoly hazai állománya 800 pár körül mozog, így nagyon jó, hogy mind az öt beérkezett fiókát sikerült felnevelni és szabadon engedni, ezzel is hozzájárultunk az állomány fogyásának megállításához.

Konyhás István