A cserregő nádiposzáta(Acrocephalus scirpaceus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj.
Európában költ, északon Skandináviáig és az Egyesült Királyság déli részéig, keleten pedig Délkelet- és Közép-Ázsiáig húzódó területein honos. Nádasok, gyékényesek lakója. A trópusi Afrikában telel át.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna láb ujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga.
A madár félénk, elrejtőzve él. Tápláléka rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is.
Ezeknek a sajátságos madaraknak a megjelenése és viselkedése megfelel a tartózkodási helyüknek. Állandóan közvetlenül a talaj felszíne fölött tartózkodnak, s itt bemutatják mindazokat a tulajdonságokat, amelyek az ilyen életmódhoz szükségesek. Minden tekintetben magas fejlettségű madarak, amelyek énekükkel is kitűnnek. Énekük a mocsárnak és víznek egészen különleges jelleget kölcsönöz.
A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május-június között, északon július-augusztus között van. Fészkét a tojó építi, néhány nádszál összekapcsolásával apró gyökérdarabokból, fűszálakból, valamint a nád bugájából. Évente kétszer költ. melyeken A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon csak a tojó kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki.
Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartozkodik a nádasok környékén.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25000 forint.
A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus).
Rengeteg bejelentés, érdeklődés érkezik hozzánk ügyeleti számunkon. Kell e menteni? Mit csináljunk amíg át nem tudjuk adni a madarat valamely illetékesnek?
Tényleg kiesett a fészekből és segítségre szorul a fióka? Vagy fészekhagyó és szüleiről szakítjuk el, ha magunkhoz vesszük? Egyik esetben azonnali beavatkozást igénylő életmentésről, a másikban egészséges fiókák biztosnak ígérkező felnevelésébe való, és legtöbb esetben azok halálával járó, hibás beavatkozásról van szó! Az alábbi ábrával, és az alatta található cikkünkkel szeretnénk támpontot adni, milyen esetben, milyen beavatkozásra van szükség, ha sérült madarat, vagy fészekből kiesett fiókát találunk. Vagy valóban azt találtunk e…:
A fenti ábrán túl igyekeztünk összeszedni néhány jótanácsot, a gyakran felmerülő kérdések, problémák alapján:
Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor vagy sérült a szárnya, vagy olyan súlyos beteg, hogy órái, vagy percei vannak hátra.
Néhány példa a felmerülő esetekről fajok szerint:
Ha rigófióka és nincs semmi baja, nem kell megmenteni, akkor sem, ha nem tud repülni, el kell engedni rigók közelében.
Rigó fiókák
Ha olyan mint a rigó, de egyszínű szürkésbarna, és nem foltos a melle, és profilból a homloka és a csőre egy egyenesbe esik, akkor seregély fióka, és ha nem tud repülni, akkor meg kell menteni.
Ha bagoly fióka, és sárga, vagy narancssárga a szeme, akkor kuvik, réti- vagy erdei fülesbagoly, és ha nincs semmi baja, nem kell megmenteni, ott kell hagyni. Ha barna a szeme, akkor macska- vagy gyöngybagoly és meg kell menteni.
Kuvik- és erdei fülesbagoly fióka
Macskabagoly fióka
Ha kiskacsa, kisliba, vagy más fészekhagyó víziszárnyas, bármilyen kicsi, ha tud menni, élő vízben, fajtársai közelében elengedni. Ne vigyük haza, mert nem fog enni, és két nap alatt elpusztul.
Ha kisfácán, vagy más fészekhagyó tyúkféle, természeti területen, fajtársai közelében el kell engedni.
Ha fecske és már anyányi, nincs eltörve a szárnya, de nem akar repülni, léggyel, szúnyoggal, lisztkukaccal lehet megetetni, ujjunkra ültetve le-föl mozgatva a szárnyát meglebegtetni, és zárt térben reptetni. Ha repül, ugyanezt a szabadban kell elvégezni, fecskék közelében. Ha sarlósfecske, ugyanezt, de az emeleti erkélyről, mert a sarlós fecske csak magaslati pontokról képes felszállni.
Molnár fecske etetése
Ha cinege, veréb, rozsdafarkú, vagy erdei pinty fióka, ugyan így járunk el.
Ha harkály, és a fejét rázza, nyakát tekeri, akkor a tapasztalatok alapján a legnagyobb valószínűséggel agyrázkódott, sötét dobozban, csendes, szoba-hőmérsékletű helyiségben kell tartani pár órán át. Ha magához tér el lehet engedni. Ha nem tér magához, úgy komolyabb sérülése is lehet, így el kell juttatni a hortobágyi Madárkórházba.
Ha bármilyen apró madár, bármilyen korú, és ablak, vagy házfal közelében, vagy úton a földön fekszik, valamint nem repül, nem is mozog, de nincs sérülése, végtag törése, akkor szintén agyrázkódott. Teendő ugyan az, mint a harkálynál.
Ha ugyanígy fekszik, csak épülettől, úttól távol, kertben, parkban, mezőgazdasági területen, esetlegesen tömegesen, akkor felmerül a mérgezés gyanúja. Helyszínt biztosítani kell, dokumentálni, lefényképezni, ha erős a gyanú, rendőrt hívni, a tetemeket mélyhűtőben megőrizni a későbbi laborvizsgálat érdekében, az élőket pedig állatorvoshoz kell vinni.
Ha karvaly, és nincs eltörve a szárnya, akkor nagy valószínűséggel ablaknak repült, és agyrázkódott. Teendő ugyan az, mint fentebb a harkálynál.
Fiatal karvaly
Ha vörös vércse, akkor 99 százalékban áramütött. Akkor is, ha úgy tűnik, más sérülése is van. Szárnyát-lábát be kell kötni, valamint leukoplaszttal a kötést teljesen el kell burkolni, mert piszkálni fogja magának. Ilyen esetben mágneses terápiát alkalmazunk, így a legrövidebb úton kórházunkba kell szállítani a madarat, hogy megelőzzük a végtagok elhalását.
Áramütött vörös vércse
Ha galamb, gerle, és sovány, és a szájában sárgásszürke felrakódás van, akkor Trichomonas okozta „sárgagomb” betegsége van, és ¼ Klion tablettát kell a szájába adni, és szondával etetni. Ha a fejét tekeri, akkor Paramyxo vírusos és fertőzi a többi madarat, ezért elkülönítve kell tartani, szondával táplálni.
Ha zöldike és tömegesen hullik, lesoványodik, akkor sárgagomb betegség, azaz Trichomoniasis mint a galambnál. Azért alakul ki náluk is, mert etetik őket a télen használatos madáretetőkön. Nem kell etetni nyáron! Tilos! Ezért. Itatni is csak több kisebb itatóban szabad, ahol nem koncentrálódnak a madarak nagy egyedszámban! Egy beteg is százat csinál. Ha már megtörtént a baj, akkor az itatást nem kell abba hagyni, hanem humán Klion tabelettával lehet kezelni a betegeket a madáritatóban. 1 db 250 mg-os tabletta/1 liter víz adagban 5 napon át. Az itatót naponta kimosni és fertőtleníteni szükséges!
Zöldikék
Ha varjú, fiatal, és nem áll lábra, és nincs törés, akkor angolkór alakult ki nála. Ha a lábvége fordítva áll, akkor Achilles-ín csuszamlásos, és aznap ortopéd kezelés és rögzítés kell neki. Nem szabad várni vele napokat, heteket, mert később csak műtéttel lehet vele valamit kezdeni, és sosem lesz tökéletes. Így mielőbb kórházunkba kell szállítani.
Ha bármilyen fióka, és már tartották valahol egy hétig, és nem áll lábra, vagy nem repül, pedig kéne neki, akkor szintén angolkóros. Elengedhetetlen, hogy állatorvos lássa. Kálcium és D-vitamin kell neki nagy adagban, injekcióval, mielőbb. Ezt követően két hétig porrá tört tojáshéjat kell keverni a takarmányába.
Ha bármilyen madár, és macska fogta, akkor szintén vigyük mielőbb bármely állatorvoshoz, adassunk neki Amoxycillin injekciót mell bőr alá. Akkor is, ha nincs rajta látható sérülés. Fentieket mind aznap, azonnal, mert másnapra elpusztulhat.
Ha varjú, vagy galamb, esetleg karvaly, nem repül, és a tollai egy helyen nem a test mellett lesimulva, hanem arra merőlegesen, tehát kifele állnak, akkor légpuska lövedék lehet benne. Kórházba kell vinni.
Lövedék kivétele a sebből
Ha egér ragacsba, ragadós rovarcsapdába került a madár, tollát nem szabad kitépni, vagy levágni. Vattás fültisztító pálcikával egyenként a tollakat étolajjal, WD40-nel, vagy benzinnel le lehet választani, de csak úgy, hogy a benzin a bőrét ne érje, majd a ragacsos tollakat liszttel, hamuval finoman be kell dörzsölni, hogy ne ragadjanak oda újból bármihez. A madarat ezután meg kell etetni, és mentőhelyre vinni további ellátásra.
Ragasztóba esett kuvik
Kismadár fiókát, ha csupasz, vagy alig tollas, fészekcsészének megfelelő, a testhőmérsékletét megtartó módon kiképzett kisebb dobozban tartsuk, annak közvetlen környezetében 30 fokot biztosító meleg vizes palack, vagy más melegítő alkalmatosság, pl asztali lámpa szükséges.
Fiókák melegítése
Óránként etessük, de ne itassuk! Félre nyelhet, és másnap tüdőgyulladásban elpusztul. Hogy mivel etessük? Attól függ: ha rovarevő, vagy fiatal veréb, vagy erdei pinty: rovarral, lisztkukaccal, ha nincs, baromfi hússal, éhen halás ellen a csonti is jó, de csak rövid távon! Ha magevő, és nem fiatal veréb, vagy erdei pinty, akkor apró magvakkal. Ha pelyhes, és nem galamb: pépes túrós, tojásos keverékkel (recept honlapunkon), papagájnevelő táppal. Ha galamb, és pelyhes: szondán át a begyébe puliszkával, grízzel, vízben oldott baromfinevelő táppal. Ragadozóknak csirkemell filé, gázló madaraknak apró hal vízbe mártva. Mielőtt viszont hozzáfognánk megetetni a madarat, személyre szabott tanácsért forduljuk bizalommal a Madárkórház Alapítvány munkatársaihoz a 0630/535-64-84-es, vagy a 0630/9435-494-es telefonszámon!
Ha nem fogadja el a felkínált ételt magától, úgy kényszeretetésre van szükség. Minél előbb, de még aznap juttassuk nevelésében jártas szakemberhez, önkénteshez.
Fentiek a teljesség igénye nélkül, az általunk mentett madarak leggyakoribb eseteire vonatkoznak, és honlapunkon, valamint több napos madármentő képzéseinken részletesebben foglalkozunk a témakörrel, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit.
És még ami fontos: Ha lehet, sérült madár, vagy fióka esetén a bejelentést NE e-mailen, messengeren, vagy többnapos bejegyzések kommentjei közt tegyék meg, mert nincs mindig kapacitásunk a folyamatos műtétek mellett figyelemmel kísérni az összes online csatornát. Mire elolvassuk, vagy további kérdéseinkre választ kapunk, gyakran már késő... A legcélszerűbb, ha még a helyszínről, mielőbb értesítik ügyeleti számunkat (+36305356484)! Minden perc sokat számíthat! Ha a vonal kisípol, akkor foglalt, és épp egy másik bejelentést dolgozunk fel. Kérjük, ilyen esetben a hívást ismételjék meg!
Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ.
A vörös vércse(Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Belgium hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1992-ben „Az év madarává” választotta.
Igen nagy elterjedési területe van. Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén honos. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban.
Testhossza 32-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-80 centiméter.
Hím:
A hímeken a vöröses-gesztenyebarna szín dominál. Testtömege 160-210 gramm. A farktollaik kékes-szürkék és határozott, széles fekete sávval végződik. Hátuk és a szárnyuk tollborítása vöröses-gesztenyebarna, apró fekete pöttyökkel. A külső szárnytollaik sötétek. Hasa sárgás, világosbarna, feketén pöttyözött. A feje kékes-szürke. Fekete szemét sárga szín övezi körbe, a lábai szintén sárgák.
Tojó:
A hímekhez hasonlóak, de a farktollaik barnábbak és egyenletesen oszlanak el a pöttyök rajta, tehát gyakorlatilag sávosak. A fejük barna színű (nem szürkés-kék). A hátuk és a szárnyuk tollborítása kevésbé vöröses. Testtömege 200-250 gramm.
Fotó: Konyhás István
Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Szárnycsapásai gyorsak, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal, valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.
A vörös vércsék rendkívül jól látnak, hiszen képesek érzékelni az ultraibolya fényt is. Így egészen a sötétedésig tudnak vadászni. Ez az ultraibolya látás azért is hasznos, mert a mezei egerek vizeletmintákat hagynak maguk után, ami ultraibolya fényben világít. Így ez olyan, mintha a kis mezei egerek egy térképet adnának a vércséknek arról, hogy éppen hol vannak.
A vörös vércsék nem építenek saját fészket. Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeinek – főként templomtornyoknak – a tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. A tojásokat áprilisban 2-3 napos eltéréssel tojja a tojó. Ennek az az oka, hogy így a kisvércsék eltérő fejlődési szakaszban lesznek, ami növelheti a túlélési esélyüket (a kotlás közben megrepedhetnek a tojások, ami végzetes). Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik a tojó. Addig a hím hoz ételt. Ezt követően mindkét szülő táplálja őket. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
Hangja itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár, de egyes példányok elvonulnak.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.
Történelmi érdekességek:
Az I. és II. világháborúban is aktívan használtak postagalambokat, akikre komplett fényképezőgépeket is felcsatoltak az ellenséges területek feltérképezéséhez. Ezeket a galambokat sólymokkal, vércsékkel vadásztatták le, némely egyedet ki is tüntettek munkásságáért.
A 19. században (1870-1871) a Francia-Porosz háborúban az ostrom alatt lévő párizsiak galambokat használtak, hogy üzenetet juttassanak a városon kívülre, amire az ostromló porosz hadsereg sólymokat és vércséket (vadászmadarakat) kezdett el az állományba használni, hogy levadásszák a galambokat.
Forrás: szajkodesign.blog.hu
De az időszámításunk előtti 6. században már Cyrus (magyarul II. Nagy Kurus) perzsa király is használt hadi postagalambokat, és már abban a korban is használtak sólymokat, vércséket az ilyen postagalambok levadászására.
A "nomád" népek is előszeretettel használtak vadászmadarakat vadászatra és hadviseléshez egyaránt.
A kuvik(Athene noctua) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1988-ban „Az év madarává” választotta.
Pallas Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapta nevét a nem. A bagoly volt Athéné szent madara. A valódi baglyok közül pedig a kuvik kötődik legszorosabban az emberi lakóhelyekhez.
A népnyelv halálmadárnak is nevezi. Ha valahol megszólal, Európában, de még Ausztráliában is több nép hozza összefüggésbe egy ember halálával.
A régi időkben, a falusi házakban még csak petróleumlámpa vagy gyertya világított. Akkoriban az emberek korán keltek és korán feküdtek. A gyertya és petróleum drága volt, éjszaka, csak ott volt világos, ahol nagybeteg feküdt a szobában. A kuvik fő tápláléka a tavasztól őszig tartó időszak alatt rovarokból áll. Köztudott dolog, hogy a lepkéket, bogarakat csalogatja a fény. A rovarokat követve a háztetőn megjelent a kuvik. Ha ilyenkor kuvikolt egyet és éppen a nagybeteg azon az éjszakán hunyta le a szemét örökre, senki sem moshatta le a kis bagolyról, hogy ő volt a halál előhírnöke.
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Európában, Ázsiában és Afrika északi részén honos. Az Egyesült Királyságban eredetileg nem volt őshonos faj, a 19. század során telepítették be, de mára jól meghonosodott, a természetes fauna részévé vált. Ezenkívül betelepítették Új-Zélandra is.
A sivatagoktól, az északi tűlevelű övezetig előfordul, de megtalálható a mezőgazdasági területeken is.
Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-220 gramm. A felnőtt kuvikok legjellemzőbb kinézete testük felső részének fehér pöttyökkel tarkított tollazata, amely alul barnás csíkozással tarkított fehéres tollazatba megy át. A kuviknak nagy feje van, hosszú lábai és sárgás szemei, melyek fölött piszkosfehér szemöldök húzódik, amelytől szigorúvá válik tekintete. A fiatal egyedek halványabbak és nem található meg fejükön a felnőttek tollazatára jellemző fehér pöttyökből álló korona. E madárfajnak a fakopáncsokhoz hasonló röpte van, ám lekerekített szárnyvégei és megjelenése jelentősen eltér.
A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kisemlősökre és madarakra vadászik.
Zsákmányát a földön ejti el, ám további táplálékot raktároz el üregekben és egyéb rejtett helyeken. Köpeteinek tanulmányozása közben kiderült, hogy táplálékának mintegy 20-50 százalékát emlősök, 24-49 százalékát rovarok alkotják. Az elejtett emlősök között egerek, patkányok, pockok, cickányfélék, vakondok és nyulak találhatóak. Madarak közül elsősorban a fiókákat ejtik el, például fácánok fiókáit. A rovarok közül a kétszárnyúak, a fülbemászók, a bogarak, a lepkék és a hártyásszárnyúak egyedeit fogyasztják.
A kuvik évente egyszer költ, tojásos fészkek április közepétől május közepéig találhatók. Ha a fészekalj el-pusztul, pótköltése lehetséges. Alkalmilag télen is költ.
Gyakran éveken át kitart a párja mellett. A revírt a téli hónapokban sem hagyja el. A násztevékenység során kiáltozását gyakran egész télen át, de február elejétől rendszeresen hallhatjuk. A kiválasztott revírt több éven át birtokolhatja ugyanaz a pár.
A költési időszak tavasszal van. Csupasz üregekben, padlásokon költ. Kifejezetten keresik az emberi településeket, mert leginkább ott találnak olyan helyet, ahol költeni tudnak. Fészket nem építenek, hanem az elhagyott épületek vagy istállók, ólak tetőterének üregeibe költöznek be. Ott az aljzatban tenyérnyi mélyedést kapar, abba rakja 5-7, pingponglabda nagyságú tojását, melyen a tojó kotlik 24-25 napig, miközben a hím eteti. A fiókák kirepülési ideje 30-35 nap.
Magyarországon rendszeresen fészkel, állandó, nem vonuló állományú faj.
A füsti fecske(Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. A villásfecskék nemének legelterjedtebb tagja.
Ausztria és Észtország hivatalos madara.
Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.
A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lába csupasz.
Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17–19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32–34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16–20 gramm között mozog.
A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.
Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.
A füsti fecske éneke trillákkal gazdagított kellemes csicsergés. Gyönyörűség hallgatni, mikor reggel kiül egy villanydrótra és hosszas énekkel köszönti a napot. Éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja „tszvit-tszvit-tszvit”, vészjelzéskor pedig síró „tszink-tszink” hangot hallat.
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A füsti fecskék eredetileg barlangokban, sziklapárkányok alatt fészkeltek, ma már azonban inkább emberi építményekhez kötődnek: hidakhoz; házak, pajták és gazdasági épületek ereszaljához. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.
A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékesbarnán pettyezett tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt.
Időnként a molnárfecskével kereszteződik.
A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.
Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.
A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra.
Európai kutatók különösen sokat foglalkoztak a fecskék evező- és farktollain látható apró toll-lyukakkal, melyeket tetvek rágásnyomainak tartanak. A rágottabb tollazatú fecskék tavasszal később érkeznek, rosszabb a röpképességük és kevesebbet énekelnek.
