Madárkórház Alapítvány

Görcsös rohamokban vergődött a földön

2009. november 30. - Madárkórház

 Elpusztult az a fiatal mérgezett sas, amelyet két héttel ezelőtt találtak a Bükki Nemzeti Parkban. Hazánkban az elmúlt tíz évben rendkívül megszaporodtak a szándékos mérgezések, melyek elsődleges célpontjai főleg a rókák, de a madarak is felveszik a kihelyezett csalikat. A ragadozómadarak mellett számtalan más védett és fokozottan védett madár is áldozatául esett már a mérgeknek, az összesített természetvédelmi károkozás meghaladja a 100 millió forintot.

A mérgezéses tüneteket mutató madarat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei aHortobágyi Madárkórházba szállították, ahol - mivel a méreg forrása nem volt ismert - a leggyakoribb mérgezések ellen kezelték, tudtuk meg Horváth Mártontól, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának munkatársától. A kezelés hatására a madár átmenetileg jobban lett, azonban augusztus 5-én elpusztult.

A madarat egy hónappal korábban fiókaként, a megkerülés helyszínétől mindössze néhány száz méterre gyűrűzték meg egy fészekben az MME munkatársai, ahol fészektestvérével nevelkedett. Horváth Márton elmondta, hogy mivel valószínűsíthető volt, hogy a szülők és a fészektestvére is áldozatul eshetett a mérgezésnek, fokozott ellenőrzést tartottak a területen. Szerencsére egyelőre nem került elő további madártetem, és a sascsalád többi tagját is sikerült megfigyelni, így remélhetőleg más fokozottan védett madár nem esett áldozatul a mostani mérgezésnek.

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője elmondta, hogy a sas végstádiumban, mozgásképtelenül került hozzájuk. A tünetek alapján szerves foszforsavészter mérgezés gyanúja merült fel, amit az ellenanyag beadását követő teljes javulás is megerősített. A mérgezés lefolyásához azonban hozzátartozik egy késői idegrendszeri hatás, mely a látszólagos gyógyulás után jó pár nappal jelentkezik. "Készültünk rá, igyekeztünk gyógyszeresen megelőzni, de nem sikerült. Az előző nap még teljesen egészségesnek látszó sas reggelre elkezdte kissé félrefordítva tartani a fejét, majd jobb oldalára megbillent. A tünetek fokozatosan és gyorsan erősödtek, végül fejét a hátára hajtva és 180 fokkal elfordítva, farkát széttárva és felcsapva, szárnyát széttárva, görcsös rohamokban vergődött a földön. Adagoltuk az ellenszert, az idegrendszeri tünetek kezelésére alkalmas készítményeket, a görcsrohamok csillapítására a nyugtatót, gyártattunk homeopátiás szereket is, de hiába, két nap múlva elhullott" - mondta az állatorvos.

Európai helyzet

A vadmadarak mérgezése nemcsak nálunk okoz problémát, Európa más országaiban is számtalan madár pusztul el hasonló okok miatt. Különösen nehéz helyzetben vannak például a vörös kányák (Milvus milvus), melyek három legnagyobb európai populációja (Németországban, Spanyolországban és Franciaországban) 20 százalékos csökkentést mutatott 1990 és 2000 között, sőt egyes régiókban egynegyedére csökkent az állományuk. A szakértők szerint az egyik legnagyobb fenyegetést a szándékos és véletlen mérgezések jelentik, különösen azokon a nyugati területeken, ahova a madarak telelni járnak. Spanyolországban például ezerötszáz tonna rágcsálóirtót szórtak szét mezei pockok ellen körülbelül 500 000 hektárnyi mezőgazdasági területen 2007 augusztusa és 2008 áprilisa között, amely másodlagos mérgezés révén (a tetemek elfogyasztásával) jelentős pusztulást eredményezett az érintett területeken élő vörös kányáknál. (Magyarországon a vörös kánya a 20. század közepéig foltszerűen előfordult, majd kipusztult. Jelenleg alkalmi fészkelőnek számít, az MME Monitoring Központjának adatai szerint a hazai állomány 4-10 párra tehető.)

Szándékosan mérgezik az állatokat

Horváth Márton elmondta, hogy az elmúlt évek méregezéses eseteinek ugrásszerű növekedését egyértelműen a szándékos mérgezések okozták. Emellett ritkábban előfordulnak gondatlan vegyszerhasználatból eredő mérgezések is, amelyek szintén komoly természetvédelmi károkat tudnak okozni, azonban ezek előfordulási gyakorisága egy nagyságrenddel kisebb a szándékos eseteknél. A ragadozómadarakon kívül leginkább a varjúféléket és a rókát érintik a mérgezések, amely fajok egyébként valószínűleg az elsődleges célpontjai a szándékos mérgezéseknek. A varjúféléken belül a nem védett szarka és dolmányos varjú mellett gyakran kerülnek elő védett hollók és vetési varjak is. De sok esetben kutyák (így például a közelmúltban vizslák) és macskák is elpusztulhatnak a gondatlanul kihelyezett mérgezett csaliktól. Szerencsétlen esetben könnyen emberek is áldozatul eshetnek a rendkívül mérgező szereknek, például egy mérgezés miatt legyengült vad húsának elfogyasztásával.

1998 és 2009 áprilisa között összesen 92 mérgezett sast találtak Magyarországon: 39 parlagi sast (Aquila heliaca), 52 rétisast (Haliaeetus albicilla) és egy szirti sast (Aquila chrysaetos). A sasok mellett rengeteg más védett és fokozottan védett madár esett áldozatául mérgeknek, a természetvédelmi károkozás több mint 100 millió forint. Bár az idei adatokat még nem összesítette az egyesület, annyi biztosan elmondható, hogy 2010 első felében a korábbi 2-3 évhez hasonlóan nagyszámú (15-20 közötti) mérgezéses eset történt az ország legkülönbözőbb területein. Parlagi sasból idén az augusztus eleji volt az első mérgezéses tünetekkel megkerült madár, de rétisasból már négy elpusztult példány is előkerült. Nagy valószínűséggel azonban a felderített esetek csupán a töredékét képezik a valós mérgezéseknek.

A pusztulások természetvédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen fokozottan védett madárfajokról van szó, a parlagi sas és a rétisas eszmei értéke egymillió forint. Ugyan a két faj egyedszáma a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az utóbbi években növekvésnek indult, a fészkelő párok száma még mindig csak 70-80 a parlagi sasok és 118-130 a rétisasok esetében.

Dr. Lehel József állatorvos-toxikológus, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyetemi docense az [origo]-nak elmondta, hogy a mérgezéseket elsősorban különböző növényvédőszerek (szerves foszforsavészterek, karbamátok, nitrofenolok, foszfidok stb.) okozzák, amit az állat felvehet mérgezett csalétek formájában, de akár a normál kipermetezés során is szennyeződhet vele. A toxikológus elmondta, hogy nehézfémek okozta mérgezés is felmerülhet, főként halat fogyasztó madarak esetében. A nehézfémek használata ugyan visszaszorult, de a korábbi széleskörű használat miatt a környezet kellőképpen szennyeződött, és így a táplálékláncon keresztül a madarak felvehetik, ilyenkor elsősorban idült mérgezésre lehet számítani. A mérgezett madarakat arról lehet felismerni, hogy nem tudnak elmenekülni az ember elől, valamint az úgynevezett sátorozás figyelhető meg (amikor a madár a széttárt szárnyaira támaszkodik), illetve az ujjak az ágon kapaszkodáshoz hasonlóan görcsbe szorulnak.

A csalit kihelyezők olyan gazdálkodók lehetnek, akik a saját állataikat (baromfikat, galambokat) szeretnék védeni a ragadozóktól, ugyanakkor a védett és fokozottan védett állatok elpusztításával, de már önmagában a méreg kihelyezésével is szabálysértést követnek el. Ha sikerül bebizonyítani a szándékos mérgezést, akkor az elkövetők akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és több millió forintos kártérítéssel is büntethetők. 2009-ig két ügy végződött elmarasztaló ítélettel, ebből az egyik esetben egy békési vadőrt - aki egy rétisas és hatvan más védett madár halálát okozta - első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A másik esetben közel 15 millió forintos természetvédelmi bírság megfizetésére köteleztek egy gazdát, aki nem megfelelő vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta.

 

Forrás: origo.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://madarpark.blog.hu/api/trackback/id/tr662835055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.