Madárkórház Alapítvány

Fehér gólya visszavadítás és jeladózás az Ipolyságban

2009. november 30. - Madárkórház

 A Pilis Természetvédelmi Egyesület, a Madárvilág Non Profit Kft., a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Hortobágyi Madárkórház és Ipolymenti természetkedvelő civilek elhatározása alapján 6 kölyök fehér gólyát (Ciconia ciconia) vadítottunk vissza egy olyan területen, ahol ugyan az elmúlt évtizedekben mindig komoly gólyaállomány volt, de az idei nyárelőre már csak egy pár érkezett vissza, és náluk sem a költés, sem pedig a pótköltés nem járt sikerrel.

 

A projekt alapjául az Ecocaritas Egyesület Madárvilágnak szóló megbízása szolgált. A megbízás alapján megvalósuló vizsgálat a gólyák területhasználatát az Ipoly mentén, és ezen keresztül a területen lévő, szigetelésre váró középfeszültségű oszlopsor veszélyességét méri fel. A szigetelés a későbbiekben az Ecocaritas szervezésében, pályázaton nyert pénzből valósul meg. Mivel az adott területen idén gólya nem kelt ki, Ipoly menti segítőinkkel közösen a Madárkórházhoz fordultunk és a jótanácsok mellé fél tucat korábban mentett, de visszavadításra váró fiatal gólyát is kaptunk, amelyeket különböző okok miatt nem sikerült visszatenni a fiókás fészkekbe. Az egyébként egészséges gólyafiak repatriálásával a Madárkórház tapasztalatai alapján a kórháztól csak megfelelően nagy távolságban kerülhet sor, különben a gólyák visszamennek a kórházhoz, és ott maradnak sérült társaik mellett. Ráadásul, ha egy bizonyos időszakon belül nem történik meg a repatriálás, akkor télre is itt maradnak a madarak – egyszerűen nem „tanulnak meg” vonulni.

A gólyákat Ipolytölgyesen egy külön erre a célra kialakított, őrzött röpdében tartottuk egészen 2010. augusztus 7-ig, amikor is a gólyákat kiengedtük az Ipoly árterére, ahol kedvükre szedegethettek a korábban kiöntött folyóból ottmaradt és belvízből megszületett tocsogókban a rendszeresen odalátogató szürkegémek és – a kölyök gólyáink felbukkanása óta – bekóborló “vad” gólyák társaságában.

A kiengedést megelőzően a gólyák mind ornitológiai, mind pedig színesgyűrűket kaptak a későbbi egyértelmű azonosítás végett. Az időközben Ipolynak elkeresztelt gólyafi pedig megkapta a nyomkövetésre szolgáló 45 grammos műholdas eszközt is egy kis hátizsákként. Az alkalmazott technika segítségével megdöbbentő pontossággal tudjuk a gólya mozgását nyomon követni a vizsgált területen és a későbbiekben vonulása, afrikai kalandozása, majd hazatérése során is. Ipoly és az Észak-Kiskunságban kikelt és vadként, fészekben jeladózott Apaj gólyák sorsát nyomon követhetik az interneten is, a gilice.hu honlapunkon.

Köszönjük az Ipoly menti gólya-visszavadításban és jeladózásban nyújtott nélkülözhetetlen segítségét a hortobágyi Madárkórháznak és munkatársainak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, valamint idősebb és ifjabb Darányi Lászlónak, Kajtor Istvánnak, Kajtor Mártonnak, Sándor Annának és Tarján Barnának.

Írta: Gallai Gergely, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás

 

A bejegyzés trackback címe:

https://madarpark.blog.hu/api/trackback/id/tr572835006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.