Madárkórház Alapítvány

Élet a madáretetőn - rajzpályázat

2017. december 01. - Madárkórház

"Fent a felhő szélén, egy angyal mindent lát. Hogyan járnak a papíron a színes ceruzák.

Fent a felhő szélén egy angyal mindent lát, hogy a világot a Földön, gyerekek rajzolják.

Kicsiny, hegyezetlen, színes ceruzák."

Kormorán

Kedves gyerekek!

 

Téli rajzpályázatot hirdetünk Nektek!

Ha szerettek alkotni, és szeretitek a madarakat, bátran jelentkezzetek!:)

A rajzpályázat témája:

Élet a madáretetőn

Rajzold le nekünk kik és mit csipegetnek a hideg idő beköszöntével a madáretetőkön. Ha van otthon madáretető könnyű a dolgod, de ha nincs, egy percig se búsulj! Készíthetsz te is, anya vagy apa segítségével (vizes palack, madzag, olló), esetleg etetheted a tollasokat az ablakpárkányon. Természetesen a fantáziádra is hagyatkozhatsz, képzeld el, vesd papírra!

A rajz elkészítéséhez használhatsz ceruzát, zsírkrétát, de ha a festés is szuperül megy,akkor kapd elő az ecseteket.

A kész remekművet postázd el nekünk, névvel, címmel, ha a rajzalanyok nevét is tudod, ne titkold előlünk! Szükségünk lesz még ez életkorodra is, kérjük, ezt írd a neved alá a rajzon!

Postacímünk:

Madárkórház Alapítvány, 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.

Korcsoportok:

  • Óvoda
  • Általános iskola – alsó tagozat
  • Általános iskola – felső tagozat
  • Középiskola
A rajzok, festmények beküldési határideje: 2018.01.08. (A postára adás dátuma számít.)

Közönségszavazás: 2018.01.14-20

Eredményhirdetés: 2018.01.21

Díjátadó és kiállítás megnyitó: 2018.01.27

 

Lássuk miért is érdemes megmutatni tehetségedet :

Díjaink:

  • Madármentő tábor a Hortobágyi Madárparkban
  • Kék túra tábor (a Csemete Egyesület felajánlásával)
  • Természetismereti tábor Bugacon (a Csemete Egyesület felajánlásával)
  • Családi belépők a Madárparkba
  • Őszi darules -terepjárós túra (Közönségdíj)
  • Kék túra tábor (a Csemete Egyesület felajánlásával)

[button size="medium" color="gray" style="none" new_window="false" link="http://madarpark.hu/wp-content/uploads/2017/12/pályázati-kiírás2.pdf"]Pályázati kiírás[/button]

Jó munkát kívánunk!

Darvak a ködben

Kedvezőtlenül hatott az elmúlt napok időjárása a Magyarországon állomásozó darvak biztonságára. A sűrű ködben nehezen tájékozódnak, eltévednek, vagy balesetet is szenvedhetnek a csapatosan éjszakázó helyükre tartó madarak. Csongrád megyében csapatosan repülnek neki a vezetékeknek, aminek köszönhetően több tucat el is pusztult.

A hétvége során a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület  önkéntesei kilenc sérült túlélőt fogtak be, majd szállítottak a Madárkórház Alapítvány Szentesi Madármentő Állomására. Szerencsére nyolcan csak könnyebb sérüléseket szereztek, a kilencedik viszont műtétre szorult, így továbbszállításra került a Hortobágyi Madárkórházba, ahol megtörtént a beavatkozás. 

Mindeközben északabbra is gondot okozott a köd. Ároktőn kéménynek ütközött egy daru, majd zuhanás közben a kertes ház kerítésén akadt fenn. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság értesítette az esetről a Mályi Madármentő Állomást, melynek vezetője a mentést követően azonnal Hortobágyra szállította. Sürgősségi ellátásra szorult, érkezés után rögtön műtétre került a sor.

A sérült egyedek többsége remélhetőleg a jövő hétre rendbe jön, így még van esély arra, hogy társaikkal útnak indulhassanak telelő helyükre. Amelyik viszont hosszabb ápolást igényel, sajnos legközelebb tavasszal válhat szabaddá.

Fotógaléria:

TV2, Tények:

RTL Klub, Híradó:
 

A daru védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft.

Az Európában élő állomány nagysága szerencsére növekedő tendenciát mutat, jelenleg 100-120 ezer párra becsülik.

Megjelenése karcsú, kecses. A hím testhossza 120-130 cm, a tojóé 100-110 cm. Szárnyfesztávolsága átlagosan 180-240 cm közt mozog. Alapszíne palaszürke, fekete szárnyvégekkel, fején fehér, fekete és vörös mintázattal. Az elsőéves fiókák tollazata eltér, fejük sárgásbarna, egyszínű. A kifejlett egyedek hangja a „krúgatás”, míg a fiataloké sípoló.

Észak-Európa, illetve Eurázsia (nagyrészt Svédország, Finnország, Észt- és Oroszország) térségének erdős, nádasos, lápos sztyeppéin költ. Fészkeléshez nyugodt, emberi tevékenységtől távoli, nehezen megközelíthető helyet választ. Ezek többnyire vízzel, láppal, mocsárral, nádasokkal borított területek. Szereti a jól belátható, biztonságos környezetet mind a fészkelés, mind a vonulás során. Ivaréretté 3 éves kor után válik. Párválasztása a „dürgés” egyfajta „duett” a hím és a tojó közt. Ez nem egyenlő a „darutánccal”, mely a hímek közti territoriális harcban jelenik meg, erőfitogtatás gyanánt. Monogám, többnyire egy életre választ társat magának. A földre, zsombékokra helyezett fészkébe 4 tojást rak, melyből többnyire 1-2, esetleg 3 utódot tud sikeresen felnevelni. Fészkeléskor fehérje gazdag táplálékot fogyaszt, növényi hajtások mellett kisemlősöket, puhatestűeket, rovarokat is eszik. Az áprilisban kelő fiókák nyár végére elérik a kifejlett kori testméretet.

Télire a táplálékhiány miatt Észak-Afrikába, Dél-Európába, valamint a Közel Keletre vonulnak. Nyár végén – ősz elején megkezdik a gyülekezést, majd útnak indulnak az első csapatok. Három vonulási útvonaluk Nyugat-, Közép- és Kelet Európán keresztül vezet. Közép-európai útvonaluk egyik kiemelkedő állomása hazánk, ahol „félúton” megpihennek. Az első csapatok szeptember végén, október elején érkeznek elsősorban Hortobágy, Kardoskút, valamint Szeged térségébe. Vendégszeretetünket majd egész ősszel élvezik, a legutolsó csapatok november közepéig maradnak, de leginkább az első hó lehulltáig. Itt tartózkodásuk csúcspontja október közepére tehető. Az itt tartózkodásukat a további útjukhoz szükséges tartalékok megszerzésével töltik, mely a mezőgazdasági területeken történő táplálkozásból áll. Itt már inkább keményítőben gazdag táplálékot fogyasztanak, leginkább a learatott kukoricatarlók pergési veszteségeit részesítik előnyben. Az éjszakát valamely lápos területen, vagy leeresztett halastavon 10-, 20-, akár 50 ezres csapatokban töltik. Napkeltekor a szélrózsa minden irányába kisebb, párszázas csoportokra oszolva látogatják a környező szántókat, ahonnan napnyugtakor térnek vissza. Rendkívül óvatos, éber madár. Mint fészkelésekor, vonuláskor is a nyílt, átlátható területeket kedveli. Bármely egyed veszélyt érez, az egész csapat felriad, és együtt távoznak. Megközelítésük nehézkes, szinte lehetetlen.

Daruvonulás szempontjából Hortobágy szinte egész Európa legkedveltebb állomása. Évente majd 160 000 egyed fordul meg ebben a térségben. Október közepén a szinkronszámlálások során egy nap alatt becsült darvak mennyisége meghaladja a 110 ezres egyedszámot is. A közeli tarlókon táplálkozó darvak 20-30 ezres csapatokban húznak éjszakázó helyükre, páratlan látványt nyújtva a naplementében.

Déri Balázs

Beköltöztek a baglyok a városokba

Mint minden évben idén október végén is megjelentek a településen az eredi fülesbaglyok. Régóta ismert e baglyoknak a csoportos téli telelésük, amikor egy-egy csendesebb parkba, fenyőkőn, fűzfákon vagy bármilyen nagyobb növésű fán általában 20-40 vagy akár százpéldányos csapatok is nappaloznak. Egész nap csendesen ülnek a fák vastagabb ágain, alig mozdulnak, sokszor észre sem veszik a járókelők őket, még akkor sem, ha alig pár méterrel vannak a fejük fölött. Nem is kell őket zavarni, védett állatok és nem is ártanak senkinek.

24115338_557351764602803_1949771221_o

Hasznot is hajtanak, mert minden éjszaka egy-két egeret, pockot vagy más rágcsálót összeszednek a települések környékén, kertes házak udvaráról. Hortobágyon jelenleg 44 erdei fülesbagoly nappalozik a Petőfi tér fáin. Ez a szám még nőni fog, majd februártól csökken, és márciusra már szétszélednek költeni a baglyok a környező erdőkbe, facsoportokba. Ez nagyjából azt jelenti, hogy csak ezen a településen egy tél alatt több mint 10 000 ezer rágcsálót pusztítanak el ezek a madarak. Ha esetleg nem mindenki tartja szépnek ezeket tollfüles, bohókás madarakat akkor legalább a hasznuk miatt ne zavarja őket.

Konyhás István

24019716_557351797936133_1706046800_n

Ráró

IMG_6140_2A halászsas, népi nevén a ráró vagy halvágó sas egy világszerte, minden kontinensen előforduló ragadozó madárfaj. A hetvenes évekig használt rovarirtó, a DDT miatt európai állománya vészesen lecsökkent, de a forgalomból való kivonása után költőállománya új erőre kapott. Az elmúlt évek víztisztulási folyamatainak, az újonnan létrehozott halastórendszereknek és a tudatos természetvédelmi intézkedéseknek hála a faj populációja jelenleg nagyon jól láthatóan javuló irányt mutat. Sok helyen az állomány megduplázódott, esetenként megháromszorozódott. Magyarországon a faj sajnálatos módon kipusztult. Annak  tudományos okait egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy miért nem volt egyetlen ismert kárpát-medencei fészkelése sem az elmúlt évtizedekben. És abban is csak reménykedhetünk, hogy lassan újra megtelepszik az amúgy vizekben és táplálékban is gazdag hazai területeken. A hazai természetvédők műfészek kihelyezései minden bizonnyal nagy szerepet fognak játszani az újbóli honosodásban, de azért a halastavak környékén élők és dolgozók szemléletformálása is nagyon fontos. Látni és láttatni kell nem csak ennek a szép sas fajnak a szépségét, de azt is, hogy a vizes élőhelyeinket látogató vadon élő állatok semmiféle kárt nem okoznak gazdasági szempontból sem. Halastavaink, folyóink rengeteg szaporodó halnak adnak otthont, kiváltképp, ha azok vízminőségére vigyázunk. A rohamosan növekvő lengyel és német halászsas állomány populációs nyomása jelenthet hazánknak a jövőben akár fészkelő halászsasokat is, és sikeres költés esetén kirepülő fiatal egyedeket. Európában a halászsas világállományának az egynegyede költ. Ez hozzávetőlegesen 7600-11000 költőpár. Az európai törzspopuláció a skandináv országokban költ: Svédországban, Norvégiában, valamint Finnországban, a balti államok és Oroszország (Szahalin-félszigetig, nem is ismert a párok száma) és Fehéroroszország területén. A Brit-szigeteken egy sikeres és célirányos védelmi program hatására többszörösére nőtt a helyi költőállománya. Franciaországban és kis számban az Ibériai-félszigeten is megtalálja a szaporodáshoz szükséges feltételeket. Szerencsére a világállománya is mérsékelten növekedő adatokat mutat. Táplálékspecialista: kizárólag halakkal táplálkozik. Nagyon ritkán, zavaros, ködös, ónos esős időszakban előfordul, hogy haltól eltérő zsákmányt ejt, rágcsálót vagy kétéltűt. Élőhelyén kárt nem okoz, ugyanis nem túl nagy halakat fog ki. 2-400 gramm közti halakat fog jellemzően. Ezek a kis tömegű halak (kisebb testi erejük miatt) nem veszélyeztetik a sas életét, testi épségét azzal, hogy azt a mélybe lehúzzák ezzel a madár fulladását okozva. Hazánkban főleg kárászokat, vörösszárnyú keszegeket, kisebb csukákat, bodorkát zsákmányol. 3-5 zsákmányolási kísérletből mindig van sikeresen kifogott élelme. Nem a legéleterősebb halakat fogja ki. Segítve ezzel a halfajok természetes szelekcióját is. Elsősorban kába, más ragadozó vagy akár horog által sebzett halakat zsákmányol, ezáltal segíti a génállomány erősödését a halaknál. Öreg madaraknál megfigyelések igazolják, hogy akár minden második vízre csapása is lehet sikeres, ez persze az adott élőhelytől is nagyban függhet. Anatómiai adottságait nagyban meghatározzák vadászati módszerei, az évmilliók alatt specializálódott testfelépítés hatékony vadászatot tesz lehetővé. Optimális pásztázó magasságból (10-20 méter) zuhanórepülésben , teljesen elmerülve a vízbe vágódik. Előre nyújtott lábakkal, behúzott szárnyakkal elmerül, meglehetősen nagy csobbanással. Érdes, tapadós lábfejével, éles karmai segítségével megmarkolja zsákmányát. A sikamlós hal testének megfogására kifejlődött módosult, érdes szarupikkelyének, speciális szarutüskéinek hála szinte soha nem ereszti, nem ejti el a már megmarkolt halat. Harkály és bagolyfajokhoz hasonlóan a halászsas is rendelkezik vetélő ujjakkal. Alaphelyzetben a ragadozó madaraknál 3 ujj előre néz, egy pedig hátra, mely támaszkodó funkciót tölt be. ZIMG_616578_2-3sákmányolás közben az addig előre néző ujj közül a külső hátrafordul az addig egyedül lévő karom mellé. Ezáltal a zsákmányra markolás nyomaték elosztása kiegyenlítődik (50-50% lesz) stabilabb fogást lehetővé téve. A világos has oldali tollazata rejtő szín. A felfelé jól látó halfajok az égen szitáló, vagy az ég irányából nagy sebességgel érkező „felhő színű” madarat ez által alacsony hatékonysággal észlelik.
Hosszú távú, kontinenseket átívelve vonuló faj. Magyarországon évente kétszer szórványos és magányos vonulónak számít. Nagyon dinamikusan, ütemesen vonul, 2-3 nap táplálkozással eltöltött pihenő után átlagban napi 250 km-t is megtehet. Az észak-európai állomány Afrika nyugati partvonalainál telel, Mauritánia, Gambia környékén. Telelő egyedei egészen az egyenlítőig lehúzódhatnak. A túlélés szempontjából a szélesedő Száhel övezet így ezeknek a madaraknak jelentős problémát okoz. Tavasszal márciustól májusig vonul. Őszi vonuló időszaka szeptember és októberi időpontban zajlik, de a korai érkezők, nyári kóborlók július végétől is látogatják a Kárpát-medencét és egészen decemberig is maradhatnak enyhébb időjárás esetén. Legfőbb veszélyeztető tényezője a középfeszültségű oszlopok által okozott áramütés. Ritkán ütközik. Mérgezéses esetekről nem szól sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom. Jellemzően idősebb fenyő tetejére (néha tölgy, bükk) rakja fészkét, ami panorámás kilátásával  kiváló stratégiai bázisként szolgál. Sok esetben magas feszültségű távvezetékek oszlopain kínálkozó, más ragadozók által nem veszélyeztetett fészkelési lehetőséget is kihasznál. Gallyfészkét különböző puha anyagokkal béleli. 2-4 tojást rak. Szinte kizárólag a tojó kotlik a tojásokon, a fiókák 35-38 nap alatt kelnek ki, miközben a hím folyamatosan hordja a tojónak a táplálékot. A fiókák 55-60 napos korukban hagyják el a fészket. Legismertebb, magas kort megélt példánya a gyűrűzést követően 26 évig élt.

Kép és szöveg: Morvai Szilárd

A cselekmény nem bűncselekmény

A gyors út reménye

_KON6090Valahol érthető az, ha az ember felháborodásában, végső elkeseredésében vagy akár tehetetlen dühében feljelentés formájában fejezi ki nemtetszését. Ez a legegyszerűbb, de korántsem a leghatékonyabb módja egy probléma elintézésének. Sokan választották ezt az utat az áramütést szenvedett gólyák ügyében is, azonnali megoldást színlelve. A feljelentők így másra bízzák az ügyüket, de tudjuk, ha másra bízzuk a csatát, amit meg akarunk vívni, nem biztos, hogy a számunkra elfogadható eredményt kapjuk. A magyar nyomozóhatóságok nem a gyorsaságukról híresek, és valljuk be, kellő érzékenység sem alakult még ki természetkárosítási, vagy állatkínzási ügyekben. Nem beszélve a prioritásról, hiszen a közvélemény és az ügyészség is türelmetlenebb egy emberölési ügyben, mint egy vetési varjú meglövése esetén. Többen kellő ismeretek nélkül dühből, ezért sajnos nem objektíven, tényszerűen, és a hatályos jogszabályok ismeretében cselekedtek. Az alapítvány szándékosan nem szállt nyilvánosan vitába senkivel, mert nem ezt az utat képviseljük, mellesleg PR fogásnak is gyenge egy szervezet részéről nagy csinnadrattával feljelentést írni, majd mutogatni a rendőrség felé, hogy lám-lám, nem csinálnak semmit, korruptok, mert  ennek az eredménye igencsak kétséges. Az áramütéses eseteket viszont jobban körbe kell járni. Nagyon leegyszerűsítve: az áramszolgáltatók nem azért építik a távvezetékeket, hogy azok madarakat öljenek, így szándékos természetkárosításról eleve nem beszélhetünk. Ez egy közszolgáltatás, mint a közlekedés, vagy az ivóvíz szolgáltatás, és az, hogy legyen áram a közületekben vagy épp egy otthoni lélegeztető géphez, legalább olyan fontos, mint a madárvédelem. Következő kérdés: megtesz-e minden tőle telhetőt az áramszolgáltató, hogy minél kevesebb áramütött madár legyen. Bármilyen furcsa is a válasz, de igen. Nem mindent, hanem minden tőle telhetőt, és ez egy lényeges különbség. Nincs az a törvény, ami bárkit is arra kötelezhetne, hogy többet tegyen, mint ami tőle elvárható. Ez a két dolog már önmagában elegendő ahhoz, hogy teljesen felesleges legyen feljelentést tenni. Azok, akik a gyorsabb utat választották, a napokban kapják meg az elutasító határozatokat, mely szerint „a cselekmény nem bűncselekmény”, ezért megszüntetik az eljárást. Nagyjából ennek az útnak vége is van itt, ha nagyon akarják, még megtámadhatják a határozatot, amit szintén el fognak utasítani, csupán rajongóiknak publikálhatják, mennyi mindent tesznek a gólyákért. Utána már csak annyi marad, hogy lehet szidni a hatóságokat, magyarázkodni, a „gyilkos oszlopok” pedig tovább szedik áldozatukat. A Madárkórház Alapítvány úgy döntött, hogy inkább megoldást keres. Ez egy hosszabb, alaposabb előkészítést igénylő munka, de szerintünk eredményesebb.

A rögös út

_KON6053A Madárkórház Alapítvány munkatársai gyakorló jogászok bevonásával megvizsgálták, mit lehet tenni a madarak áramütéseinek visszaszorítása érdekében, és úgy döntöttünk, nem szállunk be az ellenségkép gyártásba, helyette inkább megpróbálunk összefogni az E.On-nal. Részben, mert tisztán láttuk, hogy a feljelentések nem fogják megoldani ezt a problémát, inkább csak egy mély szakadékot fognak teremteni áramszolgáltatók és madárvédők között, részben mert a tárgyalás a közös gondolkodás az alapítvány küldetéséhez eleve közelebb áll. Meg azért is, mert úgy gondoljuk, ha a mindezt az energiát inkább egy közös koncepció kidolgozásába fektetjük, sokkal hatékonyabban tudunk a természet szolgálatába állni. Munkánk első eredménye már látható is, hiszen a napokban írjuk alá az E.On-nal azt a megállapodást, ami alapján gyökeres változás várható a madarakat ért áramütések ügyében.
Az együttműködés és az alapján elinduló munka öt pillérre épül. Első lépésként közvetlen riasztási kapcsolatot alakítunk ki a két fél között, így egy hozzánk befutó bejelentés esetén azonnal tudjuk értesíteni a területileg illetékes egységet is, és az ott dolgozó szakemberek azonnal be tudnak kapcsolódni a mentési munkánkba. Ez nagyban lerövidíti azt az időt, amíg elindulhat a tényleges mentés, nem kell megvárni, amíg az illetékes munkatársat közvetve értesítik, ez pedig különösen nyáron, vagy fiatal madarak esetében nagyban befolyásolja a kezelés kimenetelét. Ehhez kapcsolódik egy őszi képzés is, mind a Madárkórház, mind az áramszolgáltató dolgozói és önkéntesei részére, mely során mindkét fél megtanulhatja, milyen információkra van szüksége a másik csapatnak ahhoz, hogy minél hamarabb megoldást találjanak a mentésre, mit kell megkérdezni a sérült madár bejelentőjétől a helyszínről vagy a villanyoszlopról, vagy szükség esetén hogyan fogja meg a darus kocsiban álló szakember a madarat szakszerűen a kiemeléshez. Következő fontos előrelépés, hogy a Madárkórház és a hozzá csatlakozó személyek, civilszervezetek adatbázisai alapján a tél folyamán elkezdődik azoknak a veszélyes oszlopoknak az átépítése, ahol már volt áramütés. Így célzottan, a meglévő keretek hatékony felhasználásával indulhat meg ezeknek az oszlopoknak a felszámolása. Fontos részt kap az együttműködésben a monitoring és a további kutatások is. Hiszen csak így lehet meggyőződni arról, mennyire hatékony a munkánk, illetve mit kell változtatni, fejleszteni a későbbiekben. A kutatási munkánk kiterjed a madarak hatékonyabb kezelésére, rehabilitációjára és az áramütések elsősegélynyújtására is. Várjuk azokat a szervezeteket, magánszemélyeket, akik szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába, hiszen nem önös érdekből álltunk az élre, hanem azért, hogy minél több madármentő tudjon egy jól kitaposott úton járni, egymást erősítve, a madarakért és a természetért.

Konyhás István

Mérföldkő a madárvédelemben!

Előző cikkünk, valamint a megállapodás szövege ITT érhető el!